Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

190. kép. A XIII. század első felében állott templom rekonstrukciós tömegvázlata legerősebben és legnagyobb számban".

37 A székelyföldiek korát részben a Hunyadiak és Jagellók korára teszi, másrészt pedig a XVII. század első évtizedeire. A nádasdi torony azonban csak részben analóg a székelyföldiekkel, mivel ez nem kaputorony, hanem csak a bejárat mellett emelkedő, de a faltól magától különálló torony. Feltehető, hogy jelen esetben a torony épült előbb amint erre már korábban is utaltunk - , s a kerítőfal csak ezt követően épült mellé. E megoldás talán a székelyföldi kerített megoldásúhoz áll legközelebb. Az egyenes szentélyzáródású templomok eredetével, elterjedésével, valamint azok kormeghatározásának kérdésével az utóbbi években a szakirodalom elég sokat foglalkozott, így ezért csak röviden kívánunk kitérni a templomunkat érintő legjelentősebb kérdésekre. Ennek a típusnak hazánkban való meghonosodásával először Gerevich Tibor foglalkozott.

38 Véleménye szerint az egyenes szentélyzáródás a francia alapítású ciszterci renddel honosodott meg. A ciszterektől átvették a bencések és a premontreiek, majd az átboltozott szentélyű megoldással különösen a XIII. század I 91 . kép. A XIII. század második felében állott templom rekonstrukciós tömegvázlata