Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

192. kép. A XIV — XVI. századi templom rekonstrukciós tömegvázlata elején több ilyen falusi templom épült az országban. Példái között Gerevich Tibor a Baranya megyében levő mánfai templomot is említi. Az utóbbi években Kozák Károly több tanulmányában foglalkozik az egyenes szentélyzáródású templomokkal,

39 részben rendszerezi egyes tájegységek szerint azok eredetét, elterjedését és megkísérli, hogy elterjedésük idejét meghatározza. Számunkra azonban a Dunántúllal foglalkozó tanulmányai lényegesek, főleg a pannonhalmi és tihanyi bencés apátságok hatósugarába tartozó területekre vonatkozóan.

40 Kimutatja, hogy a Balaton északi oldalán, nagyrészt Tihany körül, valamint a Tihany és Pannonhalma közötti részen a XIII. századnál korábban egyenes szentélyzáródású templom nem épült,

41 legkésőbbi megjelenését pedig a XIV. századra teszi. Véleménye szerint az egyszerűen cisztercita hatásnak tekintett típusról nagy valószínűséggel kimutatható, hogy elsősorban a bencések tevékenységének következtében — és közvetett vagy közvetlen hatására terjedt el a Dunántúl középső részén. E kérdéssel legutoljára Holl Imre tanulmánya foglalkozott.

42 Számunkra leglényegesebb megállapítása, hogy a XIII. században a Balaton északi oldalán a bencés apátság falvaiban túlsúlyban van az egyenes szentélyzáródású típus. A bencések korszerűnek tartják a cisztercita típust, és ennek az évszázadnak a közepe körül legfőbbképpen ezt építik. Az eddig elmondottak alapján s azokat összegezve — megkíséreljük templomunk egyes építési korszakait az alábbiakban felvázolni (189. kép). 1. A templom első említését — amint azt már korábban mondottuk 1235-ből ismerjük. A templom kis méretű egyhajós, egyenes szentélyzáródású volt. Ez az első templom tehát a XIII. század 30-as éveiben épült, de 1235-ben már állott (190. kép). 2. Ugyanehhez a kis méretű templomhoz feltételezésünk szerint a XIII. század második felében a szentéllyel azonos méretű sekrestyét, a templom nyugati oromfalához pedig — a templom hossztengelyében — egy tornyot építenek. E feltevésünket igazolják a tornyon megfigyelhető fogsordíszes párkány és a három oldalon elhelyezkedő keskeny ablakok (191. kép). 3. A templom nagyobb arányú átépítésére — vagyis nagyobbítására, illetve bővítésére a XIV. század elején került sor. Ekkor az első templom szentélyét kelet és dél felé növelik, valamint a hajót, déli falát is elbontva, déli irányban szélesítik. A templomnak ebből a korszakából származnak a hajó déli homlokzatát áttörő, csúcsíves,