Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

karélyos ablak van.

21 Ezt a templomot sem kutatták meg még eddig, de vele már Szőnyi Ottó foglalkozott.

22 Az ott volt freskók keletkezését a XV. századra, a templomét a XIV. századra teszi.

23 Mindenesetre a templom alaprajza és az ablak kiképzése alapján, a XIV. századnál későbbre nem határozhatjuk meg.

24 A templom eredetére, de magára a falura sincs Árpád-kori okleveles adatunk.

25 Okleveles említését csak a XVI. századtól ismerjük. A Mecsek északi oldalán egymáshoz igen közel találunk még két hasonló típusú templomot. Az egyik Komlón, a régi temetőben, ma már rom. Ennek hajója téglalap alaprajzú, szentélyepedig a hajónál keskenyebb és négyzetes, tehát ugyancsak egyenes záródású. Genthon a templomot a XV. századra határozza meg, feltehetően a déli oldalon levő ajtó kőkerete alapján.

26 Alaprajzi elrendezése szerint azonban XIII. századi eredetűnek kell feltételeznünk. Az OME nyilvántartásában is XIII— XV. századiként szerepel. Az első — 1256-ból származó - említését Komlód néven ismerjük.

27 A pécsváradi apátság birtoka volt. A mai Komló közigazgatási területéhez tartozik Mánfa, amelynek határában ugyancsak egy téglalap alaprajzú, négyszögletes, egyenes szentélyzáródású templom áll, szentélye dongával boltozott, hajója síkfödémmel födött. Alaprajza hasonló a pécsváradi Mindenszentek kápolnájáéhoz. Ez is ugyanolyan hosszú, nyújtott hajóval épült, diadalíve ennek is félköríves, továbbá a templom bővítésének módja is mindkét esetben azonos. A nyugati homlokzaton a bővített részben egy csúcsíves, gótikus kőkeretes ajtónyílás van. A templom kutatását és feltárását Gosztonyi Gyula végezte még 1937-ben. 0 a templom legkorábbi idejét a XI. század végére helyezi, a bővítést pedig ugyancsak a XV. századra teszi.

28 Kutatása során a hajóban nyolc helyen ásott, a szentélyben és a sekrestyében azonban nem.

29 Ásatása során megtalálta a korábbi templom északi határfalának elbontott maradványait. Genthon — Gosztonyi kutatásaira támaszkodva a templom építésének idejét a XII. századra, bővítésének korát pedig a XV. századra teszi.

30 Szőnyi Ottó a templom építésének idejét a XII. század végére határozza meg.

31 Gerevich Tibor volt az első, aki a mánfai templomot a XIII. század első felére datálta.

32 Sajnálatos, hogy a templom eredetére vonatkozóan okleveles adatok nem ismeretesek. Legkorábban a XIV. századi pápai adé)lajstromok említik Malafalva néven.

33 A fentiekben röviden áttekintettük a jelenleg ismert Baranya megyei egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomokat, amelyek között azokat tüzetesebben vizsgálva igen sok hasonlóságot találunk a mecseknádasdi templom egyes részleteit és alaprajzát, valamint alaprajzának építészeti megoldását illetően. Nincs azonban ezek között hasonló a nádasdi templomot övező, erődítés jellegű kerífőfalhoz.

34 Ehhez hasonlót — illetve legközelebb állót a pécsi Mindenszentek templo|89. kéj). A templom rekonstrukciós alajaajzai az egyes építési korszakokban ma körül láthatunk, amely ugyancsak támpillérekkel tagolt, és erődfal jellegű.

35 Templomunk kerítőfalának felső lezárása annyira lepusztult állapotban maradt meg, illetve került elő, hogy nem tudjuk pártázat zárta-e le, vagy az egyenes falkorona alatt lőréssor volt-e. À falon kívül azonban templomunk erődítéséhez még a feljárat bal oldali támfala mellett álló — négyzet alaprajzú, négy saroktámpilléres torony is tartozott. Ilyen védőtornyos templomerődítést eddig még a Dunántúlról nem ismerünk.

36 Ezek a legnagyobb számban a Székelyföldön fordulnak elő. Erődített nádasdi templomunk földrajzi elhelyezkedése sok tekintetben hasonló a székelyföldiek jellegzetes elhelyezkedéséhez, melyek, amint azt Entz Géza alább idézett összefoglaló tanulmányában írja: ,,. . .a völgyek és medencék bejáratánál épültek