Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972

emléki hatósággal való közlését teszi kötelezővé. Mivel a nyert adatokat hasznosítani kívánjuk, azokból általános tendenciákat akarunk megállapítani, és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni, célszerűnek látszott az elvégzendő munka módjának meghatározása is. A vizsgálathoz felülvizsgálati íveket bocsátunk az építésügyi hatóságok rendelkezésére. Ez csak helyszíni ellenőrzéssel, adatfelvétellel tölthető ki, de e mellett a megállapításokat az építésügyi hatóság által vezetett nyilvántartások adataival is egyeztetni kell. Az építésügyi hatóság engedélyezési és felülvizsgálati munkájának ezen túlmenőleg mindenfajta műemlékkel kapcsolatos hatósági engedélyezésnek a műemléki hatóság által kiadott hivatalos „Műemlékjegyzék" az alapja. Ez tanúsítja ugyanis hivatalosan a védettség fennállását. A műemlékvédelemről intézkedő miniszteri rendelet

52 előírja a védett építményeket és területeket ismertető hivatalos „Műemlékjegyzék" kiadását, s az illetékes építésügyi hatóságok feladatává teszi, hogy az időközben bekövetkező változásokat melyekről a .műemléki hatóság minden esetben értesítést ad az eljáró szerveknek, ezek között elsősorban az építésügyi hatóságoknak a hivatalos műemlékjegyzéken folyamatosan átvezessék. A Műemlékjegyzékben csupán a legfontosabb adatok szerepelnek, melyek az építmények és területek azonosításához szükségesek.

53 Az államigazgatási eljárás során több ízben is sor kerül valamely jog vagy állapot telekkönyvi szemlével történő igazolására. A műemléki jogszabályok is előírják

54 a védettség tényének, illetőleg a védetté nyilvánításnak, valamint a védetté nyilvánítás megszüntetésének telekkönyvi bejegyzését. Ezzel kapcsolatosan megjegyzem, hogy a telekkönyvi bejegyzés csupán informatív értékű, mivel nem ez az aktus keletkezteti a műemléki védettséget, hanem az egyéb államigazgatási határozat kapcsán jön létre. A műemléki védettség telekkönyvi feljegyzésére minden műemléknél, műemlék jellegű építménynél, valamint a műemléki jelentőségű területen levő ingatlanoknál — s ugyanígy a védettség megszüntetésének bejegyzésére is — sor kerül, de a bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A telekkönyvi bejegyzésre a műemléki hatóság megkeresése alapján kerül sor. Amennyiben az eljáró államigazgatási szerv a hozzá benyújtott telekkönyvi szemléből a műemléki védettségről tudomást szerez, hatósági intézkedést csak a műemléki hatóság előzetes meghallgatásával, véleményének kikérésével hozhat, s a kiadott határozatba a műemléki érdekből tett előírásokat, kikötéseket bele kell foglalni. Az ^államigazgatási eljáráson belül speciális előírások vonatkoznak az ingatlanok kisajátítására, s ezen belül külön előírások a műemlékvédelem céljára történő kisajátítások eseteire. Műemlékvédelem céljára csak a műemléki hatóság kérheti a kisajátítást.

55 Védett építmények egyéb célból is kisajátíthatok. Ilyen esetben ahhoz a műemléki hatóság előzetes hozzájárulását be kell szerezni. Megjegyzem, hogy a kisajátítás során a kártalanítási összeg megállapításánál a műemléki jellegből adódó kulturális érték növelő tényezőként nem vehető figyelembe.

5

" A műemléki hatóság engedélye szükséges a tartozéknak nem minősülő védett képző- és iparművészeti alkotások (szobrok, emlékművek, díszkutak stb.) elhelyezéséhez, áthelyezéséhez, továbbá felújításához is. A temetők és a temetőrészek kiürítésének, valamint a száz évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást magában foglak') síremlék lebontásának engedélyezési módját az új jogszabály

57 az eddigi rendelkezésekkel egyezően írja elő. A műemléki ügyekben eljáró államigazgatási szervek a jogszabályban meghatározott esetekben tilalmakat állapíthatnak meg. Ez vonatkozhat valamely nem kívánatos állapot megszüntetésére vagy tevékenység eltiltására, illetőleg egyébként már engedélyezett munkák abbahagyására is. Ez utóbbinak egyik jellegzetes esete a műemléki értékű leletek előkerülése, mely a munka leállítását, felfüggesztését, esetleg építési tilalom kinyilvánítását is eredményezheti.

58 Az építésügyi hatóság a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezetben a műemléki hatóság hozzájárulásában foglalt előírások és kikötések alapján előírhatja az újonnan létesítendő épület elhelyezési módját, magasságát, a tetőidom formáját, a létesíthető szintek számát, a homlokzat formai megoldását stb., valamint az utcai burkolatok, járdák, támfalak stb. műemléki területhez illeszkedő kialakítását, továbbá a területen levő épületek egyidejű felújítását stb.

59 Az építésügyi hatóság az építési munkák végzése során • ha a kivitelezés engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően történik elrendelheti a munkák végzésének megszüntetését, az eredeti állapot visszaállítását stb., valamint a hibák és hiányosságok megszüntetését.

60 2 Magyar Műemlékvédelem 17