Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972

EGYÉB MŰEMLÉKVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A műemlékvédelemről intézkedő miniszteri rendelet a védetté nyilvánítással kapcsolatban olyan alapvető rendelkezéseket határoz meg, melyek a műemlékvédelmi tevékenység államigazgatási eljárás körébe való tartozását is bizonyítják.

61 Az építési engedélyezési eljárásról intézkedő jogszabályok általános érvénnyel írják elő, hogy az építési munkák végzésének engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

62 Tekintve azt a körülményt, hogy a műemléki hatósági hozzájárulás kiadása az építési engedélyezési eljárás keretein belül történik, nyilvánvaló, hogy a műemléki hatósági tevékenységben is az államigazgatási eljárás szabályait alkalmazzuk. A műemlékvédelem irányítása és szervezete című fejezetben szándékosan nem említettem a műemléki hatóságra vonatkozó különleges előírásokat. A jogszabály az ismertetett műemléki hatóságok mellett Országos Műemléki Felügyelőség és Budapesti Műemléki Felügyelőség műemléki hatóságként minősíti magát az építésügyi és városfejlesztési minisztert is, ha valamely műemléki ügyet saját hatáskörében tart meg, vagy azt a hatáskörébe vonja. Erre országos vagy egyébként kiemelkedő jelentőségű ügyeknél kerülhet sor.

63 Emellett a jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter külön rendelkezésben meghatározott városokban a tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szervét műemléki hatósági jogkörrel ruházza fel.

64 E jogszabály biztosította lehetőség felhasználására ez ideig nem került sor, és megítélésünk szerint az ország viszonylag kis területe, a műemlékvédelmi tevékenység szakmai okokból történő centralizálásának indokoltsága nem is teszi kívánatossá e lehetőség felhasználását. A műemlékvédelemről intézkedő miniszteri rendelet a műemléki hatóság feladatává teszi a védett építményekről és területekről műemléki nyilvántartás vezetését.

65 A műemléki nyilvántartásra vonatkozó tartalmi előírásokat külön jogszabály szabályozza.

66 A műemlékvédelemről szóló miniszteri rendelet kötelezte a műemléki hatóságot, hogy feladatait a műemlékvédelem társadalmi szerveinek segítségére támaszkodva lássa el.

67 A jogszabály ezzel gyakorlatilag szentesítette azt a már régebben kialakult helyzetet, hogy a műemléki munkában jelentős szerepet töltenek be a műemlékvédelem társadalmi szervei. A műemlékvédelem társadalmi szerveinek felsorolására, valamint tevékenységi körük meghatározására a jogszabályban nem került sor. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy elsősorban az emlékek helyszíni felügyeletében, ismertetésében és népszerűsítésében nyújthatnak jelentős segítséget a ható-ság munkájához. A miniszteri rendeletben több olyan műemlék rendelkezés is található, amelyek az előző jogszabályokhoz képest nem változtak meg. Ilyenek: a műemlékek táblával való megjelölésére,

68 a védett építményen feliratok, falragaszok elhelyezésére,

69 a műemlékek bontására

70 vonatkozó rendelkezések.

71 Nem térek ki ehelyütt azokra a jogszabályokra sem, amelyek változatlanul érvényesek, és azok részletes szabályait a műemlékvédelemről intézkedő jogszabály nem is tartalmazza. Ilyenek: az állami tulajdonban levő házingatlanok elcserélésére, a családi lakóházak rendezettebb építésére, a tanácsi házkezelési szervek műemléki épületekkel kapcsolatos feladataira, a bányászati törvény műemléki rendelkezéseire vonatkozó szabályok, amelyeket előző tanulmányomban részletesen ismertettem. Csupán a műemléki épületek műszaki tervezéséről adott ismertetésemre utalok, hozzáfűzve, hogy a legújabb rendelkezések értelmében

72 az állami tulajdonban levő műemléki épületekre műszaki tervdokumentációt csak a fő tevékenységi körű állami tervező szervek készíthetnek. A műemlékek és a védett területek szabálysértési és büntetőjogi védelméről is részletes tájékoztatást adtam előző tanulmányomban. Változás ehhez viszonyítva csak annyiban következett be, hogy a műemlékvédelmi szabálysértéseket a Szabálysértési Kódex határozza meg.

73 Az Országos Építésügyi Szabályzat új I. „Város- és községrendezési előírások" című kötetében műemlékvédelmi rendelkezések is találhatók.

74 Ilyenek: a városkép és a kilátás védelméről, illetőleg a természet- és tájvédelemről intézkedő rendelkezések, amelyek előírják, hogy a szép tájrészletek, továbbá a műemlékek, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületek és épületegyüttesek közterületről feltáruló látványát a rendezési terv, illetőleg az építésügyi hatóság előírásai szerint védelemben kell részesíteni; továbbá azok az előírások, amelyek a város (község) szempontjából jelentős természeti adottságok, növényzet (fák, facsoportok, díszkertek stb.) és történelmi emlékek megóvására védő terület kijelölésére adnak lehetőséget. A műemlékvédelmi munka erkölcsi megbecsülését biztosítja az a rendelkezés, mely a műemlékvédelem területén kiemelkedő jelentőségű elméleti, tudományos, hatósági, műszaki-tervezési, illetőleg kivitelezési munkát végző személyek részére évenként, valamint a műemlékvédelem legkiválóbb társadalmi munkásai részére kétévenként lehetővé teszi ,,A magyar műemlékvédelemért" plakett adományozását.

75 A plakett adományozására az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója tehet javaslatot. Érdekessége ennek a jogszabálynak az, hogy mellékesen két lényeges dologról is említést tesz az adományozás időpontjának meghatározása kap-