Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Borsos László: A nagytétényi kastélymúzeum

38. kép. Gótikus lerem a keleti szárny földszintjén resztszárny udvari főfalát alapozták újra a pincefal mélységéig, mert a földszinti dongák és a II. emelet oldalfalait hordó lapos boltövek oldalnyomása miatt kidőléssel fenyegetett. A falat a földszint felett vonóvasakkal, az I. emelet felett monolit vasbeton födémmel fogták meg, a hevederíveket vasgerendákkal cserélték ki. Aláfalazások és utólag behúzott acél vonószerkezetek biztosították a dunai szárnyat is. Két szobában a boltvállak fölött középkori mennyezettartó kőkonzolok kerültek elő. A boltozat és a barokk bélésfalak lebontásakor az oldalfalak dőlt síkját is megtalálták. A válaszfal lebontásával visszaállított gót termet a kőkonzolok szerepének és a középkori mennyezet bemutatására sűrűbordás vasbeton födémmel fedték le. A következő szoba fiókos dongái a váll feletti széles repedések mellett megcsúsztak. A rozzant szerkezetet a stukkókeretes figurális menynyezetképek megtartása érdekében vasbeton keretekkel vették körül és vasbeton lemezzel tehermentesítették. A további deformációk meg is szűntek. Az istálló-szegmentívek közti poroszsüveg boltozataiból a korábbi átalakítások és beomlások csak egy mezőt hagytak meg. Ennek alapján a többit is téglaboltozattal újra építették és az eredeti istállóablakok visszaállításával kétoldali magas oldalvilágítású termet nyertek. Közvetlen életveszélyt szüntettek meg a- gyermekotthonban az 1956 57-ben végzett szerkezeti munkák. Egy eltört csatorna szennyvize a torony alatt járható üregeket mosott ki a lösztalajból. A falak süllyedése és hatalmas szerkezeti repedések miatt a földszinti boltozatokat és a szervetlenül rájuk épült toronyfalakat le kellett bontani. Az alapok megerősítését a FOMTI tervezte. Az üzemelés közben végzett munkák elejét az összeomlás veszélye, végét pedig az 1956-ban disszidáltak magára hagyott fogyatékos gyermekeinek mielőbbi elhelyezése sürgette. Ezért termenként adták át és vették használatba az épületet. Egyidejűleg kisebb korszerűsítések is történtek, de korszerű intézmény kialakítását az alaprajzi diszpozíció eleve lehetetlenné tette. A gyermekotthonban végzett munkák a múzeumi szárnyak helyreállításától vonták el a kivitelező kapacitását. Az 1962 folyamán történt programváltozás alapján alápincézték a nyugati szárnyat. így aránylag olcsó kubatúrát nyertek, egyúttal megoldódott az aláfalazás, szigetelés, padlócsatornák kérdése, s alapos régészeti feltárásokra is alkalom nyílt. A régi pincéket a két intézmény közös kazánháza és a kályhagyűjtemény bemutató terme foglalta el, az újakba tüzelőanyagraktár és a kályhacsempék