Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Császár László: A szocialista műemlékvédelem elvi kérdései

A SZOCIALISTA MŰEMLÉKVÉDELEM ELVI KÉRDÉSEI I. BEVEZETÉS 1. Célkitűzések A tulajdonviszonyok megváltozása a világ szocialista részén gyökeresen átalakította a társadalom berendezkedését. Az a döntő körülmény, hogy megszűnt a társadalom két, helyzetében különböző, érdekeiben ellentétes táborra való szakadása, számos, összefüggéseiben logikus következményt hozott a társadalom életének minden fontos területén. Ennek okozataként ma már túlzás nélkül beszélhetünk látszólag távoleső fogalmakról, mint szocialista oktatási elvek, szocialista közellátási politika vagy szocialista bérezési rendszer. Nélkülözhetetlen, hogy egy olyan területen, mint a műemlékvédelem, ne alakítsuk ki a szakma szocialista elvi gerincét, munkánk mércéjét. Ebben a vonatkozásban azokra az eddigi elméleti megállapításokra támaszkodunk, amelyek különböző szakmunkákban napvilágot láttak; továbbá elsősorban mai műemlékvédelmünk gyakorlatára, amely - súllyal az utolsó évtized fejlődésének eredményeképpen — félreérthetetlen szocialista tendenciákkal rendelkezik. 2. A kérdéscsoportok osztályozása A kérdéscsoportok szintjeinek szétválasztásánál felismerhetők az elmélet és gyakorlat dialektikájának vonásai, vagyis az általános, átfogó sajátosságok, összefüggések olyan kategé)riákhoz kapcsolódnak, amelyek ez átfogó törvényszerűségek gyakorlataként jelentkeznek, de még mindig elvi-módszertani alapjai a konkrét gyakorlatnak. a ) így a műemlékvédelem első átfogó elvi problémaköre magának a tevékenységnek legalapvetőbb sajátosságaival foglalkozik, vagyis mi tulajdonképpen; mi a szerepe, helye a társadalom életében, annak tudatformái között, mi a célja és hatása a társadalomra ? Nemkülönben ide tartozik a fentiekkel összefüggő metodika, az, hogy miként szervezzük műemlékvédelmünket, hogyan alakítsuk ki műemléki politikánkat ? b) A következő kérdéscsoport a műemléki helyreállítások módszertana, vagyis azoknak az elveknek az összessége, amelyek biztosítják a műemléki munka szakszerűségét. c) Végül ennek nyomán jön létre maga a gyakorlat, amelynek szintén megvannak a maga szakmai elvi összefoglalásai. Jól látható, hogy ez elvi struktúra, első kérdéscsoportja a döntően lényeges: meghatározása, hatása, a második kérdéscsoporton keresztül a gyakorlatra alapvető, miután vázolt elméleti területünk szorosan összefügg a társadalom életével és érdekeivel. A téma természeténél fogva tehát legfontosabb eme a) pont alatt jelzett átfogó témakör megvizsgálása. Részben azért, mert hogy szocialista műemlékvédelemről beszélhessünk, marxista vizsgálat alá kell vegyük e tevékenység egészét, összetevőit. Másrészt azért, mert karaktere, funkciója belső logikájának megismerésén kívül érzékelhetővé lesznek a csak rendszerünkben fellelhető szocialista sajátosságok, érzékelhetjük törekvéseink kívánatos irányát. A másik két témakör most kívül esik figyelmünk körén. Nem foglalkozunk a helyreállítási irányelvek témakörével, mivel az a szakszerű helyreállítási formák irányelveit foglalja magába, így nem ideológiai tartalmú ; elvei lényegében megfelelnek a Velencei Cartában lefektetett elveknek. Ugyancsak nem foglalkozunk a gyakorlat, a kivitel szempontjaival, mert szocialista jellege megegyezik általában a szocialista termelőmunka vonásaival. II. A MŰEMLÉKVÉDELEM ÉRTELMEZÉSE 1. Fogalombővítés Ha műemlékvédelemről beszélünk, e fogalom alatt nemcsak magát a műemléki helyreállítást vagy az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet kell értenünk. Szélesebb értelmezésében a műemlékvédelem már az objektumoknak hivatalos és a közösség tudatában adott nyilvántartásával kezdődik, s azok társadalmi-világnézeti hatásával fejeződik be.