Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1950-1963

JEGYZETEK 1 A 2019/6/1953

; MT. határozat a műemlékekre vonatkozó jogkört, az Építészeti Tanácsra ruházta át. 2 A 2214/1955. (IX. 29.) MT. határozat a műemlékvédelmi jogkör ellátását az Országos Építésügyi Hivatalra bízta, melyet az 1002/1957. (I. 5.) Komi. számú hat ;í M I/.Í> I s/.i'mt et et t meg. 3 A 10 054/1956. Korm. számú határozat a műemlékek vét leimének elvi irányítását és szakfelügyeletét az építésügyi miniszter feladatkörébe utalta. 4 Az 1956. évi 33. számú törvényerejű rendelet l. §. (I) bekezdés c) pontja rendelkezett a Népművelési Minisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium összevonásával a Művelődésügyi Minisztérium létrehozásáról. A Művelődésügyi Minisztérium ügyköre az 1045/1957. (IV. 25.) Korm. számú határozatban nyert meghatározási. 5 A 416/21/1951. NT számú határozattal létrehozotl Várgondnokság az Építésügyi Minisztériumhoz 1954. január 1-ével került át. 6 ,,A Településfejlesztési Főosztály részletes ügyrendje és belső szervezeti tagozódása" című EM belső utasítás határozta meg a Műemléki Osztály feladatait 7 Az Országos Műemléki Felügyelőséget alapító 52/1957. ÉM sz. utasítás alapján került kiadásra az OMF feladatkörét meghat ározó 611/1957. (Építésügyi Értesítő 25 — 26.) ÉM sz. utasítás és az azt kiegészítő 27/1958 ÉM számú utasítás. 8 Bár az Országos Építésügyi Hivatal és a Főváros között létrejött megegyezés alapján a Fővárosi Tanács VIII. (Városrendezési és Építészeti) ügyosztálya a Főváros területén már 1957-ben átvette a műemlékvédelmi hatósági jogkör gyakorlását, és megalakult a Budapesti Műemléki Felügyelőség, annak jogkörét csak később határozta meg a 13/1963. (Építésügyi Értesítő 9.) ÉM számú utasítás. a Az OMF hatósági jogköre Budapest Főváros területén kiterjed a Budai Várpalota zárt területére is. 10 A Város és Községrendezési Főosztály első ízben a 8907/1958. számú 1958. május 13-án kelt utasítása hau határozta meg az OMF szervezeti felépítését. Az OMF első részletes ügyrendje 1961. január 16-án került kiadásra. 11 Az 1963.évi 9. számú törvényerejű rendelet intézkedik a muzeális emlékek védelméről. 12 Az Országos Építésügyi Szabályzat közzététele az 5/1961. (III. 19.) ÉM. számú rendelettel történt meg. 13 Az 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról a 2/1965. (1. 8.) MM számú rendelet intézkedik. 14 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) 1950. április 11-én 4658/1950. MM OK szám alatt elnöki leirattal fordult valamennyi tanácshoz a műemlékek védelme érdekében. Ebben utalás található arra, hogy a MMOK rövidesen közzéteszi Magyarország műemléki jellegű objektumainak jegyzékét. A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya — mely 1953. február 1-től július l-ig a megszüntetett MMOK műemlékvédelmi feladatkörét látta el — összeállította a felszabadulás utáni első műemlékjegyzéket, mely közel 2200 „műemlék" minősítésű épület felsorolását tartalmazta. A műemlékjegyzék „Bevezetés" című része — melyet már az Építészeti Tanács Titkársága Műemléki Osztálya cégjelzett — arra hivatkozik, hogy a műemlék jellegű épületek és szobrok jegyzékét a Magyar Tudományos Akadémia tette közzé 1951-ben Genthon István: Magyarország műemlékei című kötetben, illetve azokon a helyeken, ahol a városképi és műemléki vizsgálatot már elvégezték, ott a „Városképi és műemléki vizsgálat" tartalmazza azok felsorolását. A városképi és műemléki vizsgálatok 1951-ben indultak meg. A kezdeményezés az akkori Építésügyi Minisztérium Város- és Falurendezési Osztályától származott, a felmérő munkát 1951 - 1952-ben a MMOK, 1952- 1957 között a Városépítési Tervező Vállalat végezte. Az Építésügyi Minisztérium Város- és Falurendezési Osztálya által 1950. augusztus 22-én a műemlékek, műemlék jellegű építmények, jellegzetes utcaképek és terek, valamint táji adottságok vizsgálatához — az úgynevezett városképi és műemléki vizsgálathoz — kiadott tájékoztató az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelettől eltérően több műemléki értékkategóriát sorol fel: „műemléknek tekintendő a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja által annak nyilvánított építmények (épület, emlékmű); műemlék jellegűnek tekintendő a vizsgálat szempontjából az önmagukban jelentéktelenebb régi (''pit menyek (épület, emlékmű stb.) is, ha azok artisztikus megjelenésükkel környezetüknek hangsúlyt vagy megnyerő városképalakításra lehetőséget adnak, avagy provinciális formaképzésükkel a helyre jellemzőek; jellegzetes utca- és térrészleteknek tekintendők városképi szempontból mindazok az építménykapcsolások, melyek — függetlenül attól, hogy műemlékről vagy műemlék jellegű építményről van szó — településtörténeti és városképi tekintetben kiemelkedő jelentőségűek." A városképi és műemléki vizsgálatokban már nevesítve jelenik meg a „műemlék", a „műemlék jellegű" és „városképi jelentőségű" épület, valamint a „védett városkép" fogalma, mely alatt a műemléki együtteseket értjük, vagyis a mai értelemben vett műemléki jelentőségű területeket. Az építésügyről szóié) törvény tervezetének előkészítése során 1958-ban jogszabály-tervezetben is meghatározták a műemléki alapfogalmakat. Ezeknek az új fogalommeghatározásoknak az alkalmazását az ÉM Város és Községrendezési Főosztálya az 1959. január 14-én kelt 1157/1959. számú OMF-hez címzett utasításában elrendelte. Ennek is köszönhető, hogy mielőtt az 5/1961. (III. 19.) ÉM. számú rendelettel életbe léptetett Országos Építésügyi Szabályzat I. kötetének („Városrendezési és Műemlékvédelmi előírások") 157 §-a jogszabályilag meghat ározta a műemléki értékkategóriákat, azokat a műemléki gyakorlat már több, mint 10 éve alkalmazta. 15 A 27/1959. (V. 7.) Korm. számú rendelet 7. §. (1) bekezdés a) pontja, illetőleg a 3/1959. (VIII. 12.) P M— EM száméi együttes rendelet 18. §. (1) bekezdés g) pontja. 16 A 7/1961. (VIII. 27.) ÉM számú rendelet 6. §. (3) bekezdés h) és a 7. §. (3) bekezdés e) pontja. 17 A 47/1960. (X. 20.) Korm. számú rendelet 5. §. (4) bekezdés. I!

*A 8/1961. (IV. 26.) PM számú rendelet 12. §. (2) bekezdés. iy A 64/1961. (Építésügyi Értesítő 41.) ÉM sz. utasítás 5. §. (8) bekezdés. 20 A 19/1961. (Építésügyi Értesítő 9.) ÉM számú utasítás 2. §. (1) bekezdés c) pontja. 21 A 2/1962. (VII. 10.) ÉM számú rendelet 5. §. (2) bekezdés b) és 6. a) pontja. 22 A 3/1962. (VII. 15.) ÉM számú rendelet 10. §. (2) bekezdés és 12. §. (2) bekezdés. 23 Az 1/1962. (IV. 15.) EM—FM számú rendelet 2. §. (1) bekezdés. 24 A 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet 22. §. (3) bekezdés. 25 A 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet B) melléklet. 26

A 63/1960. (Építésügyi Értesítő 50.) ÉM számú utasítás. 27 A 3/1958. (X. 29.) ÉM számú rendelet 2. §. (2) bekezdés. 28 A 4/1960. (IV. 17.) ÉM—ÁH számú rendelet melléklet eként megjelentetett „Magasépítési Tervezési Díjszabás" 6. §. 7. pontja. 29 ÉM Tervezési Főosztály 13 054/1960. száméi utasítása. 30 ÉM. Tervezési Főosztálv 3028/1961 számú utasítása. 31 A 60/1962. ÉM ÁH számú utasítás 17. §. (I) — (6) bekezdése. 32 A 4/1960. (X. 2.) ÉM—PM számú együttes rendelet 1. §. és 5. §. (4) bekezdés. 33 A 9/1961. (III. 30.) Korm. számú rendelet 20. §-a. 34 Az 1959. évi IV. törvény (PTK) 132. §. (1) —(2) bekezdés. 4* ól