Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1950-1963

A jogszabály az Országos Műemléki Felügyelőség feladatává tette

7 - a műemlékekkel kapcsolatos tudományos kutatást, - a műemlékké vagy műemlék jellegűvé nyilvánításra, illetőleg ezek megszüntetésére vonatkozó javaslattételi jogkör ellátását, - a védett építmények fenntartásáról való gondoskodást, a védett építményeken végzendő munkák hatósági engedélyezését (műemlékek vonatkozásában az ÉM előzetes jóváhagyásával), a műemlékek fenntartásához szükséges munkálatok elvégzésének elrendelését az építési hatóság közbejöttével, a műemléki szempontból kifogás alá eső intézkedésekkel és cselekményekkel kapcsolatban felszólalási jogkör gyakorlását, szakvéleményadást műemléki kérdésekben, a javaslattételt a műemlékek szélesebb körű ismertetésére, - a műemléki nyilvántartás vezetését, a műemléki gyűjtemények (tervtár, irattár stb.) kezelését, - a Budai Várpalota beruházásának lebonyolítását. 1957-ben a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának szervezetében megalakult a Budapesti Műemléki Felügyelőség,

8 mely Budapest területén a műemlékekkel kapcsolatos hatósági feladatokat nagyjából hasonló jogkörrel látta el, mint az Országos Műemléki Felügyelőség.

9 Az Országos Műemléki Felügyelőség szervezeti felépítésének megállapítására, a szükségessé váló szervezeti változások engedélyezésére és a szervezeti felépítésnek megfelelő ügyrend meghatározására a miniszter a Város és Községrendezési Főosztály vezetőjét hatalmazta fel. Kezdetben az Országos Műemléki Felügyelőségen belül a Tervezési Osztály irányította a hatósági tevékenységet, végezte a saját kivitelező részleg közbejöttével a saját tervezésű műemlék-helyreállító munkákat és azok művezetését, a Tudományos Osztály végezte a műemléki kutatásokat, míg a Kiviteli Osztály irányításával működtek a művezetőségek és ez az osztály foglalkozott a Budavári Palota beruházásaival is. (A Budavári Palota beruházásának irányítását 1963-ban az OMF a megalakult ÉM Beruházási Vállalatnak adta át.) 1961-ben sor kerül az első részletes OMF ügyrend kiadására.

10 Eszerint a szervezet vezetője a hivatalvezető, aki közvetlenül irányítja a személyi ügyintézést, a munkaerőgazdálkodást, a Budavári Palotaberuházást, a jogügyi feladatok, a gépjármű és szállítási tevékenység ellátását. A hivatalvezetőt munkájában a hivatalvezető-helyettes támogatja, akinek közvetlen irányítása alatt működik a Tudományos Osztály, a Tervezési Osztály, az Igazgatási Osztály és a Kivitelezési Osztály, valamint a főkönyvelő, aki a Pénzügyi Osztály, az Anyagbeszerzési Csoport és a Gondnokság tevékenységét fogja össze. A Kivitelezési Osztály vezetője irányítja az építésvezetőségek munkáját a főépítés vezetők útján. Az Igazgatási Osztály hatósági tevékenységét területi előadói rendszerben végzi. A múzeumi feladatok a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja megszűnte után is, változatlanul a művelődésügyi kormánvzat irányítása alatt maradtak.

11 il AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYZAT MŰEMLÉKVÉDELMI ELŐÍRÁSAI 1961-ben megjelent az Országos Építésügyi Szabályzat,

12 melynek hatálya az állami szervekre, a szövetkezetekre, a társadalmi szervezetekre, az egyéb jogi személyekre és a magánszemélyekre egyaránt kiterjedt. Az öt köteten belül meghatározásra kerültek a különböző építési előírások s külön kötetben a „Városrendezési és műemlékvédelmi előírások." Maga az a tény, hogy a városrendezési és a műemlékvédelmi előírások egy köteten belül, egymással szoros összefüggésben nyertek rendezést, s e feladatok ellátása azonos minisztériumon belül történt, továbbá a műemlékvédelmi tevékenység építésügyi igazgatási tevékenységgé válása fokozottabb gyakorlati védelmet biztosított az egyedi emlékeknek, és lehetőséget adott a városméretű műemlékvédelemre is. A városrendezési és műemlékvédelmi előírások meghatározták, hogy a tervezések során a települési igények mellett szem előtt kell tartani a táji adottságokat, a települések hagyományos építészeti sajátosságait s ezen belül különösen a műemlékeket. Előírták azt is, hogy a települések központjainak kialakításánál fokozottan kell a műemlékek és együtteseik felhasználására törekedni. Az általános rendezési tervre vonatkozó előírások intézkedtek a városképi vizsgálatokról is, ami módot adott a műemlékek, a műemléki együttesek felmérésére, a jellegzetes városképek meghatározására is. A részletes rendezési tervekre vonatkozó előírások rögzítették a városkép szempontjából jelentős építmények, épületkörvonalak, tájképek, műemlékek vizsgálatának szükségességét is. Az Országos Építésügyi Szabályzat „Műemlékvédelem" című fejezetének rendelkezései továbbfejlesztették az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet alapvető rendelkezéseit anélkül, hogy azokkal ellentétbe kerültek volna. Az OÉSZ „Műemlékvédelem" című 157 — 169 §-ig terjedő fejezetei az alábbi főbb kérdéseket rendezték: - az általános rendelkezések, műemlékké nyilvánítás,