Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

JELENTÉSEK - Ujlaki Endre: Az Országos Műemléki Felügyelőség faszobrászati helyreállításai 1969-1970.

az elpusztult vagy menthetetlen részleteket új fával pótolhassuk. A megmaradt rátét-faragvanyókát: levélkoszorúkat, ökörszemes és farkasfogmotívumos keretléceket stb. kipótoltuk, a hiányokat újra faragtuk. A friss fa színét szeszpáccal hangoltuk a korabeli fa színéhez, majd a méreg- és védőréteggel ellátott kapura visszaszereltük a konzervált vasalásokat. ESZTERGOM, a Bottyán János u. 5. sz. lakóház (az ún. Meszéna-ház 1755 körül) kapujának helyreállítása Esztergom legszebb kapuja (mely országos relációban is előkelő helyet foglal el) két íves záródású kapuszárnyra és a személybejáróra tagolódik. A személybejáró centrálisán elhelyezett kagylóíve alól indított finom díszítésű sugarak és a sugárközökbe illeszkedő, kifelé enyhén szélesedő, domború léctagozatok a kerékvetőnek és a kőkeret illeszkedésének helyet hagyva, teljesen beborítják a kapumag síkját. Mivel a kagylcklísz a kapu hossztengelye alsó harmadában helyezkedik el, a sugarak lefelé és oldalirányban rövidek, fölfelé azonban lendületesen futnak a boltív irányában. A műtermi vizsgálat, az alkotóelemek szétbontása közben megállapítottuk, hogy a vörösfenyőből készült kapu sok megpróbáltatást viselt el a két évszázad folyamán. Az időjárás károsításai, a háborús sérülések, a későbbi időkből származó kiegészítések, zúzódások, ütések, repedések, hiányok, az átfestés, valamint a rovarkárosítás erről tanúskodnak. A vasalások, a felületi szennyeződés, majd a kifakult, zöld átfestés eltávolítása után kipótoltuk a kapuszárnyak és a személybejáré) magjának menthetetlen, ill. hiányzó részeit. A faragás nélküli sugárpótlásokat és egyéb primitív kiegészítéseket megsemmisítettük, majd a hiányokat a korabelivel megegyező díszítésű faragvánnyal pótoltuk. A kisebb hiányokat azbesztpelvhes poliészterrel egészítettük ki, ill. homogenizáltuk. Megfigyelhető volt, hogy a kagyló alá futó sugarakat eredetileg egy hosszúságban készítették el, és csak később fűrészelték ketté a személybejáré) kontúrvonalát követően. A mérgezést pentaklórfenol kb. 5 %-os acetonos oldatával végeztük, el a korabeli és a friss fa színdifferenciáját több színű szeszpác keverékkel szüntettük meg. A felületvédelmet poliészterfilm biztosítja. A kapu korabeli és újonnan pétolt vasalását a Múzeumi Technológiai Osztály laboratóriumában konzerválták. Az egyszerű hiányokat az OMF lakatosműhelye, a finom kiképzésű zárat, a kulcscímert, a kagylódísz gombja alatti áttört kosárdíszt pedig egy váci iparművész készítette Esztergom városa költségén. FELSÖORS, r. k. vagy prépostsági templom Helyreállítottuk, majd a baloldali hajóban elhelyeztük egy ma már ismeretlen okból elpusztult barokk kori mellékoltár egyetlen megmaradt emlékét, az igen szép kivitelű, lendületesen faragott, dúsan fémszínezett Szt. Magdolnát ábrázoló szobrot. Friss fával pótoltuk és kifaragtuk a szobor sziklát imitálé) talapzatának kb. egyharmad részét, melyet a talapzat síkjától mérve kb. 25 cm magasságig a szobor tengelyével megegyezően, ill. erre merőleges síkban kifűrészeltek. A természetes elhasználódás, helytelen kezelés miatt elpusztult krétaalapozás és fémszínezés szerencsére nagymértékben elkerülte a finom megjelenésű női alak ruháját gazdagító, krétába faragott díszítményt, ezért ezt csaknem eredeti állapotában konzerválhattuk. Ahol a festést, a fémszínezést pótolni kellett, a pótlást mindenütt a környezet színével harmonizáló vonalkázással jelöltük. A hajó diadalívére visszahelyeztük Padányi Bíró Márton prépost címerét. A közép felé domborodé) pajzson, kék mezőben sziklamélyedésben, szájában kardot tartó harcra kész oroszlán, a szikla tetején fiókáit etető pelikán látható, körben latin felirat: „FLYALTAFIT ET EXALTABIT DEUS HOC SAX UM". A pajzsot gazdagon faragott stilizált növényi ornamentika koszorúzza, felül pedig hétágú korona ékesíti. A finom mívű munkát, különösen a pajzsot nagy gonddal tisztítottuk meg. A mélybarna, oxidált lakkréteg alól napvilágra került üde kék festék kitűnően érvényesül a polírozott aranyfelület környezetében, melyből helyenként előcsillan a bolus meleg, vörhenyes színe. Nemcsak az ornamens, a korona ágai is kiegészítésre szorultak. A súlyosan korrodált faanyag (elsősorban a címer hátoldala), élő fertőzését megszüntettük, a beteg faszövetet pedig petrifikálással megerősítettük. A festék és a fémszínezés pótlása után dammár lakkal biztosítottuk a felület védelmét. A Magdolna-szobrot 1970 őszén a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett: ,,Egyházi Gyűjtemények Kincsei" c. egyházművészeti kiállításon mutatták be. MA( i VÁRALMÁS, a r. k. templom két faszobrának helyreállítása A Szt. Józsefet és Nepomuki Szt. Jánost ábrázoló szobrokat a hozzájuk tartozó gyertyatarté)s konzolokkal együtt leszerelésük után először a KÖJÁL budapesti gázkamrájában gázosíttattuk. Az átfestés eltávolítása a szokásosnál súlyosabb problémát adott. Az igen vastagon felhordott festékréteg oldódása szerves oldószerek hatására egészen minimális volt, drasztikusabb hatású vegyszert viszont nem alkalmazhattunk, mert az az eredeti színezést veszélyeztette volna. Ezért milliméterről milliméterre haladva nagy felületeken kénytelenek voltunk a festéket szikével lepattogtatni. A türelmes és gondos munkának köszönhető, hogy az eredeti felületek újabb sérelmet nem szenvedtek. A több darabból kialakított gyertyatartós konzolokat alkoté)elemeire bontottuk, inert az idők folyamán meglazult kötőelemek, ill.