Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szakál Ernő: A visegrádi királyi palota Anjou-kori falikútjának rekonstrukciója

pontjai a négyzetsarkokban vannak. A falikút felépítményében az egyes kőrétegek alaprajzi szerkesztései, a tagozatok méretarányai egységesen e tengelykörökben alakulnak ki az ezekben szerkesztett négyzethálós rendszer variációival (449. kép). A tengelykörbe rajzolt nyolcszög kitűzi az alépítmény profilos lábazatának kontúrját, míg a nyolcszög sarkaiból indított keresztosztásból keletkezett négyzet meghatározza az alépítmény kis nyolcszögű pilléreinek méretét. Az innen kifelé kétszeresen nagyobbodóan szerkesztett nyolcszög külső érintőköre a felsőbb kőrétegek szerkesztésének lesz kiinduló ja, alapköre. Az alapkörbe írt nyolcszög a kúttal felső síkján kitűzi a kis sarokpillérek kehely fejezetének és az oszloplábazatoknak kontúrvonalát. Ez alapnyolcszög sarkaiból indulnak a kúttal szegmensívei, és az ebbe rajzolt négyzetháló kitűzi az oszloj)törzs átmérőjét és a tagozatok plasztikáját. Az oszlopfők abacuslemeze a középoszlopnál azonos az alapnyolcszöggel, mely a sarokoszlopoknál egy kisebb sokszöggel kigolyvásodik. A fiókoszlopok szerkesztése az oszloptörzséhez kapcsolódik. A baldachin függőleges és vízszintes tagolásának, valamint a háromkaréjú mérművek profiljának rajzát és arányait ugyancsak az alapnyolcszög fix pontjaiból kiindulva szerkeszthetjük meg, melyekhez a fiókoszlopok golyvázott abacusáról induló, baldachinkeretelő tagozatok is kapcsolódnak. A középkori szerkesztésekkel foglalkozó szakirodalomban mindenütt találunk olyan utalásokat, hogy a magassági méreteket az alaprajzból, az „alap"ból vették (,,aus dem Grunde nehmen"). Az alaprajzi szerkesztéseknek a magassági méretek meghatározásánál vitt szerepe az Anjou444. kép. Az Anjou-címeres mennyezetlap töredékei 445. kép. A címeres mennyezetlap ,,L" jelű kőrétege