Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szakál Ernő: A visegrádi királyi palota Anjou-kori falikútjának rekonstrukciója

446. kép. A középoszlop feletti osztó, a mennyezetlap és az egyik függőkonzol töredékeinek összeillesztése falikútnál is kimutatható, nem hallgatva el azt sem, hogy a falikút minden kőrétegéből van teljes magasságú faragványunk az oszlopfők rétegének kivételével, melyeknek magasságát a nézeti szerkesztőháló segítségével határoztunk meg. Az alaprajzi szerkesztések kiinduló alap négyzeteinek oldalfelezésével az alaprajzban nyolc kisebb négyzetet kapunk. Ezeknek függőlegesbe fordításával és megsokszorosításával megkapjuk a nézeti kép négyzethálós vázát, mely 4x9 négyzetből áll. Mint az alaprajznál az alapnégyzetek sarokpontjai mint csontváz szerepelnek, melyeket hús takar; a nézeti négyzetháló négyszer kilenc 447. kóp. A négykaréjos fríz és a lezárópárkány ,,M" jelű kőrétege egymásra helyezett négyzete hasonlóképp mindenütt a nézeti kontúron belül marad (450. kép). A nézeti négyzetháló a lábazati profil kima-pálcatagjának alsó széléről indul. Másfél négyzettel feljebb van a kúttal alsó széle, míg a felső pereme a 2. négyzetnél van. A 3. meghatározza az oszlop lábak magasságát, a 4. és 5. közrefogja a vízköpős domborművet. A 6. megadja az oszlopfők alsó síkját, míg a 7. ezek magasságát jelöli meg. A 8. kitűzi az áttört kőrács és vakmérműfríz közötti pálcatagos profil vezérvonalát és a 9. vakmérműfríz felső szélét (451. kép). Lényegében a fentebb ismertetett geometriai módszerrel szabadon határozta meg a középkori mester a falikút arányait és legtöbb részletét. Mindezen szerkesztéseket egy előre meghatározott kivitelezési méretre áttérve, természetes nagyságban készült rajzok alapján elkészülhettek a műhelysablonok a kőfaragók számára. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a természetes nagyságban készült rajzok szerves része a kőosztások meghatározása (452. kép). Tekintettel arra, hogy a geometriai módszerek, a szerkesztések adta méretek és arányok számokban a törtszámok és tizedesek sokaságát eredményezik, azt valljuk, hogy a mértékegység mind a tervezésnél, mind a kivitelezésben alárendelt szerepet játszott. Figyelembe véve az alaprajzi téglalap hosszméretét, úgy véljük, hogy azt a kút alkotó mestere