Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szakál Ernő: A visegrádi királyi palota Anjou-kori falikútjának rekonstrukciója

A hátfal „F" rétege (432. kéj)) a szabadonálló oszlopokkal. A háromnegyed sarokoszlopok és a közép-féloszlop legalsó, egyébként tagolatlan kőrétege a szabadon álló oszlopok alsó szakaszával, melyek felnyúlnak a „J" rétegig, az oszlopfőkig. Anyaga: a hátfal háromnegyed oszlopai és a középső féloszlop andezitbreccsa, míg a szabadon álló oszlopok törzse édesvízi fehérmészkő. A réteg magassága 38 cm. A féloszlopos középdarab aszimetrikus kőosztása azt jelzi, hogy az alatta volt lábazati kőréteg hézagosztása az ellenkező irányban volt aszimmetrikus, hogy egymás fölé álló hézag ne kerüljön. A falikút vízköpőinek ,,G" és ,,H" jelú rétege (433., 434. kép). Anyaga: a sarkokon levő háromnegyedoszlopok andezitbreccsából, a középső féloszloppal egybefaragott címerdíszek és a mérműkeretek vörös márványból készültek. A réteg magassága 60 cm a vízköpőknél, a sarokoszlopoknál kétszer 30 cm. Lelőhelye: A 32., vízköpős faragvány az oroszlános kút leomlott falazatából, a 30., 34., 35., a hátfalból, a 36. Schulek-i feltárásból. A 32. jelű vízköpős vörösmárvány faragványon a függőleges csatlakozó hézagban bekötőkapocs bevésett helye, a töredék felső szélén a vízköpő nyílás alsó széle volt felismerhető. A faragvány hátsó oldala teknősen kimélyített. A 33. jelű mérműkeret egyik töredéke eredeti beépítésben, a 36. jelű sarokoszlopba vésett horonyba ragasztva maradt meg (435. kép). Az ,,I"jelű réteg (436. kép) szintén kettős, a vízköpők feletti párkánnyal és a faloszlopokkal. Anyaga: a faloszlopok andezitbreccsából, párkánya vörösmárványból készült. A réteg magassága a sarokoszlopoknál 38 cm, a középoszlopnál 30 cm és plusz 8 cm a vörösmárvány párkány. Lelőhelye: a 39., 41. az oroszlános kút hátfalából, a 43. legnagyobb része ugyaninnen, csatlakozó kisebb töredékei a raktári anyagból, ismeretlen helyről. Míg a vörösmárvány párkány helye a 41. alsó felületéből lett visszavésve, addig a háromnegyedoszlop felső hátsó negyedét kőbetét behelyezéséhez vésték ki, melybe a szabadon álló sarokoszlopok fiókoszlop-konzoljaihoz hasonló, feltehetően mészkőből faragott betétdarab került. A 23., 25. jelű mészkőből faragott oszlopok e kőréteg magasságában sárkányfej végződésű fiókoszlopokkal gazdagodnak, mely töredékek a Schulek-i feltárások anyagából valók (437/a, b. kép). Az oszlopfők ,,J" jelű rétege (438. kép) a térben idetartozó függő konzolokkal. Anyaga: andezitbreccsa. Magassága: 46,2 cm. Lelőhelye: a 45., 46. az oroszlános kút hátfalából, 47., 50., 61 , 64., 65. ismeretlen helyről, Schulek-i feltárásból. A 45. fal melletti és a 46. szabadon álló oszlopfőnek csak az abacusa és a felső levélsor, míg a középoszlopnak az alsó szakasza maradt meg (439., 440. kép). A régebbi feltárásból előkerült három függő konzol közül kettő szinte teljesen ép. A 45. felső síkján kivésett csaplyuk, a 47. alsó síkján kereszt alakú bevésés, mint a 18. oszloplábnál. A falikút baldachinjának kőrácsos „K" (441. 434. kép. A vízköpők ,,H" jelű kőrétege 435. kép. Háromnegyed faloszlop a csatlakozó kőrácstöredékkel £) O G @ ® © 43(5. kép. A vízköpők feletti jelű kőréteg 23* 355