Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

aki 1744-ben 400 forintot adományozott az oltár felépítésére. De már 1741-ben is kaptak az oltárra pénzt. A számadási könyv szerint ennél az oltárnál is a szobrászati munkát Singer Mihály egri szobrász végezte. Nem árulja el a feljegyzés, hogy mely szobrokat készítette a templomba. A szobrok nem egy kéz alkotásai, kvalitásuk is különböző. Az oltár aranyozásáért 1754-ben fizettek nagyobb összeget.'

13 Az oltár alá 1752-ben a Páy-esalád kriptát készíttetett. A kápolnában van Fáy István emléktáblája, aki Füleken (Sopron vm.) halt meg 1862-ben. Ebben a kápolnában állott még a bécsi trinitáriusoktól származó Szent Kereszt oltára, melyen patrónusának Beller Mihály vármegyei főadószedőnek címere volt. Feleségével Kayerspergin Barbarával valószínűleg 1736-ban készíttette.

44 A szemben levő kápolnában Szent Antal barokk oltára áll. Képe a XX. században készült. Vastagh György oltárképének másolata. Az oltárt Szent István, Szent László, Szent Imre, Nep. Szent János, az oromzatot pedig Szent Gergely és Szent Ágoston színezett provinciális szobra díszíti.

45 A jobboldali harmadik kápolnában Szent József barokk oltára áll. Oromzatát az angyali üdvözletet ábrázoló, színezett faszoborcsoportozat díszíti (angyalok egy része hiányzik). Kétoldalt Szent Borbála és Szent Katalin festett szobra áll. Az oltár képe lij, Szontágh Tibor (1873 -1930) Miskolcon élt festő alkotása.

40 Kétoldalt Ker. Szent János és Nep. Szent János oltára állott, melyet Seplényi Gábor generális patronált. A számadási könyv adatai szerint 1743 1744-ben készült.

47 A szemben levő kápolnában Szent Erzsébet oltára van. Az oltárépítmény azonos az előbbiével. Képe új. Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Vietorisz Mária miskolci festő festette. Kétoldalt az oszlopok között Szent András és Magdolna színezett szobra áll. Az oromzaton a Szentháromság helyezkedik el, fából teljes plaszticitással kifaragott, színezett szobrokból készítve, de domborműszerűen kapcsolva a háttérhez, mint az előbbi oltáron az angyali üdvözlet. Elég jó munka. A párkányon eredetileg még Szent Antal és Nep. Szent János szobra is állt, de ma már hiányoznak. A feljegyzés szerint az eredeti oltárkép Szent Atheogeno püspököt és mártírt ábrázolta tanítványaival. A kép felett az oltár patrónusának Koháry András gr. generális és felesége Tabernath Anna Franciska címerét két angyal tartotta. A számadáskönyv szerint ezt az oltárt is 1743- 1744-ben állították fel.

48 Ebben a kápolnában állott még Szűz Mária baldachinos oltára, melynek képe a (calabriai) Monte Serrató-i csodatevő Szűz Mária kép volt. Ezt még a provinciákban véghezvitt csodatettek is díszítették. A kép adományozója és az oltár felállíttatója az olasz származású Pisgeri József és felesége Mühebök Anna miskolci lakosok voltak. Az 1750 — 1751es években készült.

49 A szószék a feszület és Szent Ferenc kápolnák közti falpilléren helyezkedik el, az előbbiből kiinduló feljárattal (412. kép). Mellvédje pilaszterekkel osztott három lapból áll, a Magvető az egyiken, a 411. kép. A főoltár középsőn a Jópásztor színezett domborműve van. A mellvéd és fel járat kiugró keretén az evangélisták élénk, mozgalmas beállítású színezett szobrai helyezkednek el. Aránylag jó kvalitásúak, csak János evangélista szobra gyengébb, más mester kezére vall. Az ornamentálisan díszített hangvető tetején kis angyalszobor áll. A keleti torony alatti kápolnát 1822-ben készítették Szűz Mária tiszteletére. A szószék helyén eredetileg Szent Antal szobra állt, amint a halaknak prédikál. A szószéket 1758ban Fr. Piringer Ágoston, a minorita rend asztalosa és egy egri szobrász készítették gr. GvadányiÁdámné adományából. Piringer 1756-tól 1760-ig szerepel, mint ,,de Eperjes Arculerius" a miskolci rendházak névsorában.

50 A főhajóban két sorban álló padok faragottak (413. kép). Minorita rendi szerzetes készítette, aki a padon is feltüntette, hogy a templom a ferenceseké. Mindkét padsor oltár felé néző lapja három részre 22 Magyar Műemlékvédelem 337