Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

osztott, és ezekben ornamentális keretben domborművekvannak: az 1. részben:STEMMA, 3. részben: RELIGIOSA szavak és a középsőben, azaz a 2.-ban pedig a ferencesrend jelvénye (Jézus és assisi Szent Ferenc keresztbetett karja) van kifaragva. Mindkét második padsor előlapja szintén kartussal díszített pilaszterrel van három részre osztva. A két szélső kazettában ornamentális dísz között lángoló szív, illetve sugaras istenszem van. A középső részben címer van: a leckeoldaliban a Fáy-családé. A kazetta sarkaiban fent: D(ominus) SP(ectabilis), lent: L(adislaus) F(ay) betűk.

51 Az evangéliumi oldalon álló padsor előlapjának közepében az Esterházy-címer van kifaragva. A sarkokban ugyancsak betűk; fent I(llustrissimus) F(franciscus), lent: ST(efanus(?) E(sterházy). Az ornamentálisan díszített, szép oldallapok fent pikkelyes, rácsos hullámos tarajban végződnek. A művészien faragott padok készítője Fr. Stöcherle József (1722 1775) az eperjesi rendházba tartozó minorita rendi asztalos, ő készítette az egri és a szegedi minorita templomok padjait is. Ezek kialakítása, díszítési módja nagyjában egyező. Valószínűleg 1754 —1755-ben készítette a miskolci padokat. Ekkor szerepel először a rendházban tartózkodók névsorában, de később 1773 1774- 1775ben is dolgozott itt.

52 Az említetteken kívül több minorita rendi asztalos és egyéb kézműves dolgozott a templom díszítésén: 1747 1753-ig Fr. Temporovits Zacharias, a nyírbátori rendház tagja tartózkodott itt. 1773-ban Fr. Mönch Benedek novicius, 1778-ban az ugyancsak akkor novicius Fr. Szerkes József szegedi laikus testvér és 1781 1800 többszöri megszakítással Fr. Weidmann Ferenc asztalosok.

53 Ok készítették a belső díszítés nagy részét. így valószínűleg a karzaton kétoldalt elhelyezett farácsozatot is. Az öt-öt részre beosztott sűrű rácsozatok közepe oromzatosan kiemelkedik, s ezen ornamentális dísz közt bal oldalon a feszületet tartó Szent Ferenc főalakja, kétoldalt egy-egy hangszeres kis angyalkával. A másik oldalon pedig a gyermek Jézust tartó páduai Szent Antal ugyancsak két hangszeres angyalka között. Valamennyi szobor fából van faragva és színezett. 1753-ban készítették, festésére és aranyozására Palugyai Balthazar és felesége Liptay Barbara 60 forintot adományozott.

54 A sekrestyében többek között egy szép, nagy, kétrészes barokk tölgyfa sekrestyeszekrény áll. Alsó tagozata három rekeszes, négy ajtóval. Felső részének közelében tabernákulum helyezkedik el, könnyed ívben emelkedő tetején a feszülettel. Ehhez kétoldalt hajlított ívű, közepén volutás párkánnyal lezárt három-három kis ajtós szekrénytest kapcsolódik. Alattuk kis fiókok, aljuk nyújtott S alakú idomokkal mozgalmasan van kiképezve. Az ajtókat mélyített keretű, hullámos szélű táblák díszítik. A feljegyzés említi a szekrényt, mely szerint ,, . . . Armarium magnum Ordinario arculario factum est ..." rendi asztalos készítette P. Kottnoki Fülöp sajóládi prior felajánlásából. Stílus szerint az 1750-es években készülhetett, talán Fr. Temporovics Zakariás készítette, aki 1747- 1753 között tartózkodott a rendházban.

55 A keskeny, magas orgona a kórus közepén áll. Eredetileg tíz mutációs volt három nagy tömlővel, melyeket a toronyban helyeztek el. Lőcsén készítette Csaikovizki Lőrinc, 1744. szeptember 29-én állították fel a templomban. 1812-ben javították, majd 1830-ban Árvái Andrásnak egyszáz forintot adtak javításáért. 1839-ben teljesen átrenoválták, ezért a munkáért Jógiit János 700 forintot kapott. 1843-ban tűzvész következtében megsérült. 1929ben Farkas Kálmán debreceni orgonakészítővel hozatták rendbe.

56 A templom boltozata majdnem két évszázador.' át dísztelen volt. 1928-ban festették ki a templomot. A szentély két keskeny boltozatának közepét elliptikus keretben a Patrona Hungáriáé és a Szentháromság képe díszíti. A hajó szentély melletti boltozatára szent Ferenc megdicsőülését festették. A hajó középső szakaszának képe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A következő képen az előbbiektől eléggé elütő, kemény rajzos modorban az alamizsnát osztó paduai Szent Antalt láthatjuk. A karzati boltozatot Szent Cecília képe díszíti. A mennyezetképeket 1928-ban készítette Raksányi Dezső barokkos stílusban. Kompozícióban legjobban sikerült a Szűz Mária mennybemenetele és Szent Ferenc képe, habár színezésben eléggé sötétek. A falfestmény világos színezésbeli követelményeinek legjobban a szentély feletti képek felelnek meg. Úgy tűnik, mintha nem egy mester készítette volna valamennyi képet, hanem a szentély felettieket más alkotta volna, mint a hajóéit.

57 Valamennyi kép többszörösen tört, elliptikus keretbe van foglalva. Ezt gazdag barokkos ornamentika veszi körül, mely elborítja a boltozatot. Korény József egri ,,templom-festő" készítette.

58 A rendház nyugati szárnyában van a szép világos refektórium. A feljegyzés szerint 1772-ben Knaisz Mihály házfőnök az atyákkal egyetértésben elhatározta, hogy az e célra adományozó sajónémeti plébános, Tót István kívánságának megfelelően díszítik ,,utrum fornix novi Refectorii" az új refektórium boltozatát, ,. . . . adeque conventio facta est cum pictore Edelényiensi in fl. Rh. centu id est 100, pro pictura praedicti fornicis, ac pro imagine una majori coena Domini" és az edelényi festővel 100 forintos megállapodást kötöttek a boltozatok festménnyel való díszítésére és egy Utolsó Vacsorát ábrázoló kép festésére.

59 A festő neve a számadáskönyvben sem szerepel. Ezt a festményt 1853-ban ,, . . . nam pictura (vulgo Fresco) sat iam obsolete ... et totum refectorium gusto aestetico, ope A. R. P. Min. Provincialis, per quendam Edvardum Granz, artis suae Magistrum egregie peritum, expingitur"

60

, azaz a megrongált freskót, valószínűleg bemeszelve festette ki a refektóriumot Granz Edvard. Jelenleg a refektórium boltozatai dísztelenek, fehérre meszeltek. A falat köröskörül barokkos vonalú kazettákkal díszített tölgyfaburkolat fedi, a konyha melletti falnál két hatalmas barokk