Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

gimnáziumi templom Olaf Engelholmtól 1675 körül készített két első mellékoltáránál a mensa mellett álló angyalok változatos mozdulatokkal tartják a rájuk nehezedő csavart oszlopokat. Hasonló kialakításúak az 1680 1690 körül készült leibici főoltár angyalai. A nedeci r.k. templom XVII. század végi főoltárának puttókkal díszített, előrelépő pilléreit is ugyancsak a mensa mellett álló, két hatalmas, díszesen kialakított angyalszobor tartja. Mindhárom uté)bbi oltár azonos oltártípust képvisel. A késmárkihoz kapcsolódik a felvidéki (Trencsén vm.) származású Podmaniczky család kegyuraságában újjáépült aszódi (Pest vm.) ev. templom XVIII. sz. eleji oltára. Ennél az oltárépítmény egy síkban készült, a mensa magasságáig két előrehajló atlaszszobor tartja, s ezeken nyugszik egyegy magas lábazatú, csavart törzsű oszlop. A győrmegyei kisbaráti r.k. templom 1735-ben készült főoltára, melynél az oldalajtók felett vannak elhelyezve az oszlopot helyettesítő kariatida angyalok. A miskolci 1733 1736 között készült főoltár a szepességi típushoz kapcsolódik, csak ezeknél sokkal díszesebb kivitelű volt. Az angyalszobrot, mint kariatidát felhasználták még pl. a lőcsei Szt. Jakab templom (1616 - 1626), a késmárki fatemplom, a csütörtökhelyi minorita templom, a szepesdaróci r.k. templom XVII. sz. második felében készült szószékének kialakításánál is. Ez az oltártípus külföldön Észak-Németországban a hildesheimi és hannoveri szobrászkörben, továbbá Dél-Németország sváb területén ismeretes. A miskolci templom főoltára 1818-ban részben tönkrement. Helyébe saját költségén a jelenlegi késő barokk stílusú oltárépítményt állíttatta fel négyesi Szepessy Ignác egri kanonok. A munkálatokat 1818-ban kezdték meg és 1819. augusztus 15-én szentelték fel az oltárt. Ennek mindkét oldalán két-két talapzaton álló, kannelurázott, korintuszi fejezetű oszlop van. Konzolokkal díszített, hajlított ívű párkány zárja le, két oldalán vázával. Hasonló oltárépítmény áll Pápán (1782-1785), Kömlőn (1782- 1785), az Adami kőfaragó család tervezésében és kivitelezésében. Valószínűleg a család egyik tagja készítette a miskolcit is.

33 Képét, mely szintén Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolta, Balkay Pál (1785- 1846) egri festő készítette 1200 forintért. A szobrászati munkát, az egész oltárnak a díszítését Anczenhoffer (Eintzerhoffer) Ignác egri szobrász, márványozását, aranyozását Sporer Mihály aranyozó, ugyancsak egri mester készítette. A főoltár az 1843. július 19-i tűzvész következtében megrongálódott, Bulinyi Egerben élő olasz mesterember javította ki. A jelenlegi képet Sajósy Alajos (1836 —1901) egri festő festette (411. kép). Tizian Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló képének másolata csekély változtatással. A képen: „Sajósy 1867" szignatúra van.

34 Hasonló képe van a kömlői templomnak is, melyet szintén Sajósy festett a múlt század hatvanas éveiben. A lecke oldali első kápolnában a Szentháromság klasszicista oltára áll. Az eredeti barokk oltáron: ,, . . . continens Sanctissimam Trinitatem ex Statuario laboré, quae medio inferioris contignationis occupata ..." Két oldalt Szent Miklós és Szent Blasius püspök szobra, az oromzaton pedig a négy egyházi doktor szobra állt. Az oltár stipesének üregében pedig Szent Rozália fekvő szobrát helyezték el. Ezt a régi oltárt Steinicher András és felesége Fischer Katalin adományából emelték.

35 A jelenlegit valószínűleg a tűzvész után állították fel. A szemben levő kápolnában szintén klasszicista oltár áll, mely feszületképet foglal magában. Szignatúrája: ,,H. Zibenrok 1845". A képet 1874-ben Kiss Antalné Filakovszky Mária adományozta.

36 A feljegyzés ezen oltár helyén állott passió-oltárt is ismerteti. Az oltár közepén nagy feszület volt, mely mellett Szűz Mária és János evangélista állott. Az oromzatban a feltámadást, az oltár többi részén a kínszenvedésnek egész misztériumát művészi szoborcsoportozatok élethűen ábrázolták. Az alsó részen Krisztus sírban fekvő alakja volt látható.

37 Ezen leírásnak megfelelő oltár van felállítva (1737) a nyírbátori minorita templomban.

38 A két templom házfőnöke Kelemen Didák volt, aki előbb a nyírbátori templomot hozatta helyre, majd a miskolcit építtette. A kapcsolat a rendházak között elég szoros volt. Az iparos szerzetesek egyik konventből a másikba mentek a szükséges munkálatok elvégzésére. A miskolci rendházban is több asztalos laikus testvér fordult meg, s tartózkodott hosszabb ideig, így feltehetjük, hogy a nyírbátori oltárnak a másolatát részben Temporovics Zakariás (1709- 1767) készítette el Miskolcon. O ugyanis 1728-tól volt a nyírbátori rendházban, az ottani oltárt ismerte. A miskolci rendházban 1747- 1753 között tartózkodott. Feltevésünket megerősíti a Protocollum azon adata is, hogy az oltárnak szobrászati és asztalos munkálatairól br. Bethlenfalvi Szentiványi József gondoskodott adományával, s ennek halála után id. Sankfalvai Steinicher János és felesége Zemberlin Anna adományából fejezték be. Szentiványi József 1747-ben halt meg.

39 Eszerint az oltár készítésének az ideje összeesik a fráter miskolci tartózkodási idejével.'

10 Ebben a kápolnában állt még a celli Szűz Mária oltára az ablak alatt. Ez valószínűleg 1740-ben készült Bük András és Ötéves Krisztina adományából. A szobrászati munkákat „Sculotori Agriensi Michail" végezte, aki nem más, mint Signer Mihály.

41 Az evangéliumi oldal második kápolnájában áll szent Ferenc kiváltságos oltára, mely az építési időből maradt fenn. A keresztet tartó assisi Szent Ferenc alakja mögött veduta: a bal sarokban dombon a minoriták kéttornyos temploma, szemben az Avas van ábrázolva. Mestere ismeretlen. Az oromzaton kis őrző angyal kép van. Az oltárt különböző szentek színezett kis szobra díszíti. A kóp két oldalán Szent Bonaventura és Szent Lajos püspök (a ferences rend szentjei), mellettük egy-egy aránylag jó mozgású szerzetes szobra áll. Az oromzaton angyalok és szerzetesek szobra helyezkedik el. Itt eredetileg Szent Klára és Szent Erzsébet szobra állt, melyeket most a Szent Erzsébet oltárra helyeztek.

42 A kép felett az oltár patrónusának, galántai Esterházy Ferenc gr. vármegyei főispán jelvénye van,