Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r.k. plébániatemplom története az 1964-65 évek ásatásainak tükrében

nymus szerint Árpád fejedelem Ketel nek adományozott. Ketel utódaitól a területet I. András király (1042 1060) birtokcserével vissz asz erezte.

4a Öt követően királyaink sokszor megfordultak pataki uradalmukban, ahol feltehetően már András építtetett királyi udvarházat, s ahol a XIII. sz.-ban kőből épült vár is állhatott. Igen valószínű, hogy a kerek templom a korai udvarházhoz tartozó királyi kápolnaként épült, s talán még a XI. sz. közepén. Eredeti funkciója lehetett az oka, hogy a későbbi építkezések során sem került lebontásra, s hogy a nagyméretű városi plébániatemplomot nem kibővítéseként, hanem melléje építették. A korai IX—XI. sz.-i közép-európai fejedelmi és királyi kápolnák gyakorta épültek kerek alaprajzon a Morva Fejedelemség, Cseh- és Lengyelország területén. A még a X. sz. végén épült esztergomi várkápolna és a veszprémi Szent György egyház azt mutatják, hogy a legelső magyarországi királyi kápolnák között is voltak rotundák.

5 V'agyis a pataki körtemplom formailag sem mond annak ellent, hogy eredetileg „capella regia" lett volna. Mindezek után az még mindig megoldatlan kérdésnek látszik, hogy ha a rotunda valóban a korai pataki királyi lakhely kápolnája volt, akkor miért állott a város piacán és nem magában a várban. L-rre a kérdésre válaszolván, ki kell emelnünk, hogy a legújabb kutatások alapján az ma már bizonyos, hogy a jól ismert sárospataki vár nem tekinthető azonosnak a korai királyi udvarházzal és várral." A jelenlegi várkastély legrégebbi része, a Vörös Torony, a Pálóezi család építkezésének az emléke, s a XV. sz. előtt semmiképpen sem épülhetett. Mivel az eddigi régészeti munkák tanulsága alap ján - körülötte sem került elő Árpád-kori réteg, azt kell feltételeznünk, hogy a korábbi pataki vár s az azt megelőző királyi udvarház valahol máshol lehetett. Későbbi adatokból arról van tudomásunk, hogy Patakon a templom közelében, nem messze a mai Bodrog-hídtól állott egy úgynevezett „alsó vár".

1

' Nem lehetetlen, hogy ebben az „alsó vár"-ban a régi vár a XVI. sz.-ban még meglevő maradványait sejthetjük, hiszen annak nemigen lehetett más rendeltetése, mint a folyó átkelőhelyének a védelme és szemmel tartása. A Bodrog gázlója pedig a hídnál van, s ameddig csak időben vissza tudunk következtetni, mindig is ott volt. Az aligha lehet véletlen, hogy a rotunda éppen itt, Patak feltételezhető ősi királyi lakhelyének a szomszédságában került elő. XIII. SZÁZAD Legkésőbb a XIII. sz.-ra Sárospatak jelentős és gazdag polgárvárossá fejlődött. Ha a kis rotunda eredetileg plébániatemplomként is épült, többé már nem tudhatta kielégíteni a növekvő város igényeit. Új és jóval nagyobb méretű egyházra volt szükség. Ez minden bizonnyal már a jelenlegi templom helyén épült, s a rotunda ennek különálló kápolnájaként szolgálhatott. Sajnálatos módon ennek a feltehetően XIII. sz.-i templomnak az alapfalait nem sikerült megtalálnunk az ásatások segítségével; a sok kripta és sírgödör által feldúlt templombelsőben (95. kéj)) nem akadtunk olyan nyomra, mely egy ott álló korábbi épületre vagy akárcsak padlószintjére utalt volna. A templom 95. kép. A templomban előkerül) kripták és sírok 10 Magyar Műemlékvédelem 145