Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r.k. plébániatemplom története az 1964-65 évek ásatásainak tükrében
vetkezőket írja: ,, . . . a régi sekrestye romjai vagy alapjai . . . még most is kilátszanak a földből a szentély déli oldalán." 2 A datálási nehézségek mellett a rotunda eredeti funkciójának a megállapítása is sok problémát vet fel. A később mellé épült plébániatemplom arra utal, hogy már a kis kerek egyház is városi plébániatemplom lehetett. Ezt a feltevést a rotunda fek04. kép. A rotunda falai a hozzáépüli XIV. sz.-i kerítőfal maradványaival, 19B5 vése is megerősíteni látszik. A város térképének tanulmányozásából az derül ki, hogy a középkori Sárospatak hosszú, egy utcás település volt, mely a közepén orsó formájú térré szélesedett ki; ez a tér volt a település középpontja, ahol a körtemplom s a későbbi gótikus templom is állott. Kis méretű, kerek plébániatemplomok pedig gyakoriak voltak Magyarországon a román korszakban. 3 Mindez mégsem elegendő annak a meggyőző bizonyításához, hogy a rotunda eredetileg valóban plébániatemplomként épült volna. Jankovich Miklós 4 a királyi kápolnák intézményével foglalkozva Sárospatak egyházának exemptus jogállásából annak királyi kápolna (capella regia) eredetére következtetett. A királyi kápolnák nem a megyéspüspök, hanem közvetlenül az esztergomi érseki szék alá tartoztak, amely kiváltsággal a pataki templommal kapcsolatban még a XIV. sz. végén is éltek, sőt azt meg is erősítették. Ezt pedig aligha tekinthetjük véletlennek. A kerek templom megtalálása önként veti fel a kérdést: vajon nem ez a kis rotunda volt-e Patak eredeti királyi kápolnája? vajon nem belőle eredtek-e a későbbi idők egyébként meglehetősen nehezen magyarázható kiváltságai ? Sárospatak és környéke már a legkorábbi időkben a fejedelmi törzs birtoka volt, melyet — Ano93. kép. A sárospataki templom építési periódusai az 19(j4 —19(55. évek ásatásainak alapján: 1. XI —XII. sz.; 2. XIV. sz. első tele; 3. XIV. sz. második fele; 4. XV. sz. második fele; 5. XVI. sz. (kb. 1530-1540); tí. XVI. sz. (?); 7. 1071; 8. KS71 után; 9. 1787 után; 10. 1818-1823; 1 1. modern