Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r.k. plébániatemplom története az 1964-65 évek ásatásainak tükrében

A SÁROSPATAKI R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM TÖRTÉNETE AZ 1964-65. ÉVEK ÁSATÁSAINAK TÜKRÉBEN A Bodrog partján fekvő Sárospatak r. k. plébániatemploma egyike Magyarország legjelentősebb későgótikus egyházainak. Viszontagságos története, sok átalakítása, de főként a XVIII. sz. végének nagy mértékű átépítése során eredeti képe megváltozott. Mindezért ez a fontos műemlékünk egészen a legutóbbi időkig csaknem teljesen ismeretlen maradt középkori építészettörténetünk számára. 1963-ban az Országos Műemléki Felügyelőség határozatot hozott a pataki templom helyreállításáré)!. A restaurálás történeti hitelességének érdekében az 1964 —65-ös évek folyamán alkalmam volt ásatást és falkutatást végezni a templom belsejében és közvetlen környékén a Felügyelőség megbízásából. A kutatások célja az egyház építési periódusainak, korábbi padlószintjeinek s valójában egész építéstörténetének a tisztázása volt. Két év régészeti munkája természetesein nem jelenthette a templom kutatásának végleges befejezését, de így is nagyobb mennyiségű és érdekesebb anyag került elő, mint azt egyáltalában remélhettük. Bebizonyosodott, hogy a templom építéstörténete jóval bonyolultabb és messzebb múltba nyúlik vissza, mint ahogy azt korábban sejtettük; a többé-kevésbé ismert építési periódusokról is világosabb képet kaptunk. Az építészeti részletek mellett nagy számban kerültek elő azoknak síremlékei, sírkőtöredékei, kriptái és sírjai is, akiket az elmúlt századok folyamán Patak templomában temettek el. Ezek a leletek ugyancsak sok új és ismeretlen adattal járultak hozzá a vár birtokosainak és a város lakosságának történetéhez. — Itt az ásatások és falkutatások építészettörténeti eredményeiről és kérdéseiről számolunk be.

1 A ROTUNDA Sárospatak legkorábbi temploma az a rotunda volt, melynek alapfalait a jelenlegi templom déli oldalától 13 14 méterre 1965-ben találtuk meg (93. és 94. kép). Az egy méteres falvastagságú, tört kőből falazott kerek templom hétméteres belső átmérőjű kerek hajójához keleten enyhén patkóíves szentély csatlakozik. Bejárata délnyugaton lehetett, amint arra két későbbi pillér utal. Tájolása pontosan kelet — nyugati, s kissé eltér a gótikus templom irányától. Metszetfalai bizonyították, hogy padozata meszes terrazzóval volt burkolva. Szentélyében előkerültek falhoz épített oltárának maradványai. A rotunda meglétéről ismert írásos dokumentumok nem beszélnek, falmaradványai az ásatások közben igen váratlanul bukkantak napvilágra. Sajnos, pontosabb datálásához a régészeti munkák leletanyaga hozzávetőlegesen sem segített, nem találtunk körülötte korai temető maradványaira. Alaprajzi formája és falazási módja arra vall, hogy korai kerek templomainknak lehetett az egyike, talán még a XI. sz.-ban, de legkésőbb a XII. sz.ban épült. A XIII. sz.-ban, amikor már nagyobb méretű egyházat építettek Patakon, a rotundát nem bontották le. Az új templomot nem kibővítéseként hanem északi oldala közelében építették fel. A kis kerek egyházból önálló kápolna lett. A XIII — XIV. sz.-ban, amikor ezt az új templomot kőből rakott kerífőfallal vették körül, a kerítőfal a rotundát nem foglalta be a templomkertbe, hanem hozzáépült a szentélyéhez és nyugati oldalához (93. kép). Ily módon a kerek templomot csak a város felől lehetett megközelíteni. Később ez a kerítőfal lebontásra került; a rotunda vagy önálló kápolnaként, vagy esetleg sekrestyeként szolgálhatott tovább. Megmaradt a reformáció idejében is, s csak az 1737es tűzvészkor pusztulhatott el (a Sárospatak várát ábrázoló 1685. évi metszeten a rotundát feltehetően még láthatjuk a plébániatemplom mellett); s falcsonkjai még később is látszhattak. Falai sok helyen közvetlenül a XX. sz.-i talajszint alatt kerültek elő, s csak XVII. sz. végi, XVIII. sz.-i cseréptöredékek voltak a felette levő földrétegben; belsejébe a XVIII. sz. második felében ástak be egy nagyméretű szemétgödröt. 1770-ben Jabroczki Pál, jezsuita főnök és pataki parochus, valószínűleg a rotunda maradványairól beszél, amikor a kö-