Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Ferenczy Károly: A sárospataki r.k. plébániatemplom műemléki feltárása és helyreállítása

még külön üvegvédő, könnyen rozsdásodó vashálót felszerelni. A drótbetétes fehér üveg egyenetlen felületével, drótháló-elcsúszásaival keresetlen fényfolthatásokkal oldéxlé) összhatást ígért és adott. Az üvegfajta megváltoztatásával egyidejűleg a nyílások beüvegezését technikailag két részre kellett osztani. Normál drótbetétes síküveg került a kőbordákkal és eredeti, ill. pótolt pántvasakkal kb. 55 x 80 cm-es mezőkre osztott mérműves ablakokba, míg ugyancsak színtelen drótbetétes, de önhordó U keresztmetszetű (25 cm széles, 3 — 5 cm szárhosszúságú) profilglas-üveg profilit változatát szándékoztunk elhelyezni az összes osztatlan nyílásba. Sajnos azonban a 3 métert meghaladó külön szerkezet nélküli üvegfalért a gyártó cégek nem vállaltak garanciát, és így e tervezetet menet közben el kellett vetni, és a fennmaradó problémát további kettéosztással megoldani. Fokozta a problémát, hogy a templom E-i nagyablakaiból és a D-i előcsarnok ugyancsak szélesebb emeleti ablakából nemcsak a mérművek és az osztóbordák hiányoztak, de az ablakkönyöklők is. így pontosan még azt sem lehetett megállapítani, hány osztású ablakkal állunk szemben. A leletanyagban sem találtunk olyan jellemző faragványt, amelyik támpontot adhatott volna egy esetleges rekonstrukcióhoz, így nem maradt más, mint mai megoldással gondoskodni a 3 x 6 m méretű ablakok szélességi és magassági megosztásáról. A többi nyílás analógiájára a feltételezett kőbordák helyén számuknak és méretüknek megfelelő vasbordákat és keresztpántokat készítettünk. Az így kialakult azonos nagyságú táblamezőkbe ugyancsak drótbetétes színtelen üveg került. Másrészt az 167l-es kapuablak és az összes térelválasztó fal üvegbetonból készült 20 x 20 cm méretű dupla falú üvegtéglákból szorított hézagméretű vasbetétes beton bordákkal. Üvegtéglafal választja el a karzat alatti előteret egyik oldalon a téliesített kápolnától, a másik oldalon az új sekrestyétől. Ugyancsak üvegbetonfalba került elhelyezésre a széles nyílásokba másodlagosan elhelyezett barokk kőkeretes sekrestyeajtó, fölötte a volt léj)csőtéri faablak és üvegtéglafal keretezi a D-i előcsarnoknál a homlokzatról a belső, XV. századi nyílásba áthelyezett barokk kőkeretes, de kétszárnyú faragott kaput. Az üvegtéglafalak törekvésünknek megfelelően anyagukkal erőteljesen jelzik, hogy az új foglalatban a műemléki fragmentumok másodlagos helyen állnak, ugyanakkor a modern anyag keretében a ma és a tegnap ellentétpárjában különös hangsúllyal jelentkezik régiségértékük, továbbá a nyílást zártan is nyílásként szemléltetik. A FALFELÜLETEK KIKÉPZÉSE A belső homlokzatokat és a boltozatok süvegeit mészfehérre festettük, illetve a kis simítóval felhordott, a fal egyenetlenségeit követő vakolatfelületre rávasaltuk — szakmai szóval gletteltük. A mészfehér alapsíkokat a nyers kő színével harmonizáló szürkészöldre festett felületek tagolják. A tagolás a középkori templom struktúráját és egykori építé82. kép. A déli homlokzat a rizalittal a helyreállítás után szeti kiképzésére utalva a karzat lenyomatát rajzolja ki. A templom vörösmárvány padozatából nyilazói kőből faragott zöldesszürkés elszínesedésű nyers kő színű pillérsor emelkedik a magasba. A gótikus kőpilléreken nyugvó barokk boltozat vakolt fejezeteit, hevedereit és bordasávjait mintegy a pillérek meghosszabbítására a középkori kereszt- ill. gótikus 83. kép. A helyreállított rizalit főhomlokzata