Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Ferenczy Károly: A sárospataki r.k. plébániatemplom műemléki feltárása és helyreállítása

viszontagságos évszázadai alatt tönkrement, használhatatlanná vált. A karzat ez idő tájt történő végső eltűnésére a kivésett-hontott boltváll helyének barokk téglakifalazása enged következtetni. A templom környékének feltöltésekor föld alá kerültek az omladozó építmények, a visszabontott falak. A helyreállítás elgondolása, szándéka, volumene szinte a templomépítés betetőzésének igényével lépett fel, és jelentékeny áldozatvállalástól sem riadt vissza. Az egész templomot újraboltozták. Az első axis teljes szélességében orgonakarzatot építettek. Az É-i belső várfal teteje a végigfutó falazott mellvéd mögött újra járhatóvá vált. Kívül-belül újravakolták, újrafestették, újrafedték az épületet. Megépítették az 55 méter magas, messziről látható homlokzati harangtornyot és teljesen berendezték, felszerelték a templomot. A falpillérek négyzetes tömbjére egyszerű lesarkított átmenettel sokszögű ráfalazás került, hogy a középpillérekről induló boltozathevedereket problémamentesen lehessen csatlakoztatiii. A boltvállak alatt vakolatból párkányfejezetet húztak. A főhajóban kissé nyomott félköríves fiókos donga készült, bár a lapos (2 cm kiülésű) hevederek a keresztboltozat látszatát ébresztették. Az azonos záradékmagasság elérésére az oldalhajókra magasan megemelt félköríves csehsüvegboltozat került, amit lapos hevederek szintén átlósan keresztbe osztottak. A megemelés ellenére a boltozatok belemetszettek a mérmúves ablakok záradékába. Az orgonakarzatot a lesarkított zömök faltestekkel megerősített pillérek közé boltozták be. Széles, kétkarú lépcsőjét a templomba nyíló jellegtelen kis ablakkal megvilágítva az É-i oldalon helyezték el, alatta használhatatlan zugtérrel. A magasan felnyúló karzat belemetszett az ablakokba, ezért az ablakkönyöklők feletti sávot elfalazták. Valószínűleg ekkor falazták be a főoltár mögötti és az É-i négy nagy ablakot is. A karzat architektúráját erőtlen barokkos, copfos elemekből készítették. A hatalmas torony alaprajza nyolcszögletű, alul négyzetesen csatlakozik a homlokzathoz. Szokvány elhelyezése ellenére részleteiben szervetlenül kapcsolódik a templomhoz, és erőtlen, lényegében stílustalan felületképzésével nem a legszerencsésebben ötvöződik a templom képével. 73. kép. VII. Az eseménytelen XIX — XX. másfélszázad 72. kép. VI. A későbarokk helyreállítás