Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Sedlmayr János: A csengeri református templom

A CSENGER] REFORMÁTUS TEMPLOM AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA A középkori templom alaprajza és felépítése a környék XIV. századi építészetének számos jellegzetességét mutatja. Nagy méretei ellenére is „falusias" vonásai az elsődlegesek, amely egyrészt több esetlegességből és szerkezeti bizonytalanságból állapítható meg, másrészt az ismert hasonlókorú városi gótikus templomainkkal való összevetésből is. Az 1322 után épült templom már a XIV. század jellemvonásait mutatja: a téglány alaprajzú hajóhoz viszonylag hosszabb, a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozik (69. kép). Velük egyidőben épült a hajó nyugati oldalának közepén levő nyolcszög alaprajzú torony, melynek tengelyében már ajtót nyitottak — míg a XIII. századi falusi templomaink többségénél a bejárat rendszerint a hajóból nyílik. Az alaprajz méreteiben világosan kitűnik az öl, illetve lábmérték alkalmazása. A hajó 6 öl hosszú és 3,5 öl széles, a szentély 4 X 2,5 öl. A felmenő falak vastagsága 3 láb széles, a támpillérek két láb szélesek. A torony falazata pedig a földszinten 4 láb méretű. A szentélyt és a toronyaljat a felmenő falakkal egyidőben boltozták be. A szentély csúcsíves dongaboltozata e vidéken több templomban megtalálható, ugyancsak a nyolcszög alaprajzú toronyalj kolostorboltozata is. E térlefedés a XIV. században valóban tipikus itteni megoldás, szemben az általános és korszerű bordás kő keresztboltozatokkal. A középkori templom hajóját eredetileg is csak fafödém fedte, noha kívülről a saroktámpillérek boltozatot sejtetnek (70. kép). A torony két oldalának közepére helyezett hasonló formájú támpillérek azonban bizonyítják, hogy e máshol szerkezeti szükségességből készült építészeti elemek templomunknál csak a külső gazdagításra készültek és nincsenek összhangban a választott térlefedési rendszerrel. E formalizmus a középkori építészetben egyáltalán nem jellemző, és itteni megjelenését csakis az építő, illetve építész képzetlenségével magyarázhatjuk. Ugyancsak emiatt találkozhatunk az elkésett formákkal is, a hajón és szentélyen látható félköríves románkori résablakokkal, melyeknek nemcsak formája, hanem mérete és aránya is önmagában nézve legalább 100 évvel korábbi építést feltételez. Az alaprajzot híven követi a templom hármas tagolású tömegképzése: legalacsonyabb a szentély, amelyet a magasabb gerincű hajóval együtt nagy hajlásszögű 60° feletti nyeregtető fed (71. kép). 69. kép. A templom alaprajza