Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Császár László: A kési gótikus hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása

.} E G Y Z ETEK I Bár e megnevezés korántsem fejezi ki megfelelően a fogalmat, a szakmai nyelvben való meghonosodása miatt címben is ezt használtam. A német szakirodalom sem rendelkezik ügyesebb kifejezéssel (Schlingrippengewölbe, Schwinggewölbe). Nevezhetjük még íves bordás boltozatnak is, bár ennek s az előbbinek is értelme csak az alaprajzi vetületre vonatkoztatva van. Kifejezőbb a térgörbe bordás boltozat, csak ennek kissé tudálékos az íze. - Fehr, Götz: Benedikt Kied, ein deutscher Baumeister zwischen Gotik und Renaissance. Galhvev, München L96J. 97. old. ;i Glasen, Karl Heinz: Deutsche Gewölbe der Spätgotik. Berlin, 1958. 80. old. 4 Fe.hr, Götz: Benedikt Ried Ein Baumeister der Donauschule. Mitteilungen 1959. 1. sz. Sourek, Karel: Umení na Slovensku. Prága, 1938. 13. old. 5 Henszlmann Imre: Magyarország csúcsíves stylű műemlékei. Bp. 1880. 119. old. Az okirati hely idézetével. 6 Osterreichische Kunsttopographie XXIV. 169. old. 7 Gerő László : A siklósi vár. Bp. 1958. 10. old. 8 Genthon István: Magvarország művészeti emlékei. Bp. 1959. 14. old. 9 Ifj. Csemegi József: A Keresztelő Szent János tiszteletére épült kápolna Sopronban. Soproni Szemle 1941. 1. sz. 10 Sourek: i. m. 13. old. II Mencl, Václav: Onze cents années d'architecture en Tchécoslovaquie, Prague, 1957. Sourek: i. m. 13. old. 12 Denkstein — Matouë: Südböhmische Gotik. Prága 1955. 330. old. 13 Glasen: i. m. 83. old. 14 Glasen: i. m. 84. old. 15 Menel: i. m. 18. old. 1|; Frlir: 2. jel alatt i. művének oldalai. Itt a szerző az Alsóausztriai Országház, valamint a freistadti plébániatemplom esetében feltételezi, hogy építésük egy előző - elpusztult épület azonos újjáépítése lenne. Okiratilag bizonyítja, hogy az eredeti épület még a XV. sz, utolsó évtizedében jött létre. Az Alsóausztriai Országháznál az alapoktól való, 1513 — 18 közötti újjáépítés hiteles. Ugyanitt egyéb termekben Puchspaumra jellemző boltozatok is találhatók, ami szerző szerint szintén korábbi keletkezésre, illetőleg azonos újjáépítésre utal. Véleményem szerint igen csekély a valószműsége annak, hogy a fejlődésnek szemmel láthatóan olyan késői momentumai, mint a fenti példák, még a XV. sz. SO-as eveiben elkészültek volna. E munkák Rejt késői alkotásaival, általában a XV. sz. második évtizedének színvonalával azonos nívót képviselnek. Nincs bizonyíték arra, hogy az esetleges újjáépítések a régi épület pontos másolatai. Az Alsóausztriai Országház kezdetlegesebb boltozatai sem utalhatnak korábbi építési időre, hiszen ilyen típusú szerkezeteket ismerünk a XVI. sz, első két évtizedéből is, pl.: Steyr: Hof kii che, Eisenerz, Ruszt: plébániatemplom. 17 Mencl: i. m. 18. old. 18 Plicková, Ester: Banska Stiavnica. Martin, 1957. 4. old. 19 Kutat, A.—Libát, D.: Ceské umení gotické. Praha, 1949. Mindkét alkotás (Chvalsiny, Znojmo) a XV. sz. fordulóján keletkezett. A szerzők Znojmo plébániatemplomának építési idejét 1500—1521 közé datálják. Ez a befejezési idő nem jellemző a boltozat tényleges korára. 20 Reissenberger—Henszlmann: A nagyszebeni és a székesfehérvári régi templom. Bp. 1883. 7. old. 21 Dr. Lux Géza: Középkori eredetű evangélikus templomok és templomerődök. Bp. 1944. 165. old. DIE SPÄTGOTISCHE GEWÖLBETECHNIK MIT KURVIGER RIPPENFÜHRUNG UND IHR EINFLUß AUF DIE UNGARISCHE ARCHITEKTUR In der ungarischen spätgotischen Architektur finden sich mehrere Gewölbekonstruktionen mit kurviger Rippenführung. Besonderes Interesse erwecken diese Konstruktionen dadurch, daß sie unter den ersten Beispielen dieser Balltechnik auftreten und manche von ihnen das Niveau der hervorragendsten Werke dieser Gattung erreichen. Das Ziel der vorliegenden Abhandlung ist, die Beziehungen dieser Bautätigkeit zu den wichtigeren Bauschulen aufzuklären und ihren Platz in der Entwicklungsgeschichte der mitteleuropäischen Architektur zu bestimmen. Anhand der neuen Forschungsergebnisse müssen zunächst die Entwicklung und die einzelnen Typen dieser Konstruktionen im Auslande überblickt werden. Nach den frühen Versuchen auf deutschem Sprachgebiet verbreiteten sich Gewölbe mit kurviggeführten Rippen im Auslande fast ausschließlich in Österreich und Böhmen. Innerhalb der einzelnen Konstruktionsarten lassen sich drei Haupttypen unterscheiden: 1. Frühe, größtenteils in Österreich vorkommende primitivere Formationen, die im Anschluß an die Tätigkeit Hans Puchspaums und seiner Nachfolger entstanden waren. Sie wurden von der Mitte des 15. Jh. bis zur .Jahrhundert wende angewendet, doch kommen solche vereinzelt bereits in den ersten Jahrzehnten des 15. Jh. vor. 2. Mit außerordentlich hoher technischer Fertigkeit errichtete Konstruktionen, entwickelt von Renedikt Rejt, dem Architekten des Hradschin in Prag. Diese Konstruktionen mit eigenartigen Grundrißmotiven waren von den ersten bis zu den 40er Jahren des 16. Jh. entstanden. Ihr spätester Ausläufer ist in der Pfarrkirche von Most (Tschechoslovakei) anzutreffen und ist bereits ein Werk Jakob Hellmanns, des Nachfolgers von Rejt. Auf dieser Stufe münden diese Bauten schon in l'art pour Part Virtuosität. 3. Zu der dritten Gruppe gehören Konstruktionen, bei denen die technische Bravour eine geringere Rolle spielt. Die meist aus Kreismotiven zusammengesetzten, mit einem dichteren Rippensystem konstruierten und eher netzartigen Gewölbe bilden einem eigenartigen Typ, der in Nordösterreich, im sog. Mühl-Viertel, und in Südböhmen anzutreffen ist. Die ältere Fachliteratur brachte diese Werke mit dem Namen Anton Pilgrams in Verbindung, dessen Rolle jedoch in neuester Zeit umstritten wird und weiterer Forschung bedarf. Das Vorkommen dieses Typs kann zwischen die 80er Jahre des 15. Jh. und die ersten beiden Jahrzehnte des 16. Jh. gesetzt werden. In den westlichen Gebieten des damaligen Ungarns wurden Gewölbekonstruktionen mit kurvigen Rippenabschnitten bereits ganz früh, noch von Puchspaum errichtet. Unmittelbar nach dem Stephansdom in Wien wurden die Gewölbe der Kirche in Somorja (Samorin) (1449), des Doms in Pozsony (Bratislava) (1450 — 52) erbaut. Nach den Plänen Puchspaums wurden auch die Gewölbe unter dem Orgelchor der Zápolya-Kapelle in Csütörtökhely (Spisská Stvrtok) aufgeführt (1473).