Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Császár László: A kési gótikus hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása

A mintegy 6x18 m méretű tér pont két körátmérő széles és 6 átmérő hosszú. Az utólagos toldást a térbe beálló támpillér és falvastagítás jelzik. Mint a fejlettebb hálóboltozatoknál általában, ismétlődő egységek összerakásával lehet a térbeli figurát előállítani. Itt elvileg csupán 6 elemből, kétfajta csomóponttípusból, a vállakból s háromfajta ívbordából jött létre az alakzat. Mindezekkel rendkívül szellemes módon az egyik leggazdagabb és impozánsabb térbeli hatást sikerült alkotójának elérnie. E késői fejlődési szakaszt az elgondolás és megvalósítás virtuozitásán túl több szerkezeti logikátlanság jelzi; például a boltsüvegek felfekvéseinek nehézségei, az ebből adódó bonyolult süvegfelületek (61. és 62. kép). A bordák térbeli viszonyait modelIfotó érzékelteti (63. kép). A Selmecbányái Panna Maria Snezná ( Frauenberg) templomának szentélyboltozata látszólag nem tartozik ebbe a csoportba. Am lényegében ez is az egymást metsző körök rendszerére épül fel, csak egy-egy félkörív marad el a kompozícióból, így jönnek létre a 90°-kal elforgatott inflexiós S alakú ívmetszések, amelyek rajza ismereteink szerint egyedüli az emlékanyagban. Leginkább azokkal a kései gótikus mérműformákkal tart rokonságot, amelyek nem ritkák pl. templomok karzatmellvédjén. Mestere Erasmus Roessl. Készítésének ideje szintén igen korai: 1512.

18 Ez ismét a felvidéki bányavárosok hatásbefogadó és továbbfejlesztő frisseségét mutatja. Az egyéni bordavezetés ellenére igen közeli rokonság mutatkozik a Chvalsiny, Znojmo, Rozm66. kép. Nagyszeben. Az ev. templom déli előcsarnokának emeleti boltozata 07. kép. A csetneki ev. templomtorony alaprajza berk körrel, amely a profilképzésnél, a plaszticitásnál, a bordák összemetsződésénél és túlfutásánál mutatható ki.

19 A megoldott feladat is kisebb, mint az előbbi szerkezetnél, mivel az íves bordák magassági hajlása csekély (64. és 65. kéj)). Meg kell említenünk még két távolabbi — egy erdélyi és egy felvidéki — emléket, amelyek előzmény és hatás nélkül állnak, így jelenlétük az anyagban véletlenszerűnek mondható. Az egyik a nagyszebeni (Sibiu) evangélikus templom déli előcsarnokának emeleti boltozata. A templomot — melyet még a XIV. sz. közepén kezdenek építeni, a XV. sz. második felében építik tovább. Ekkor látják el a déli mellékhajót egy emelettel, és építenek az északi és déli oldalbejáratokhoz egy-egy előcsarnokot. Ismeretes, hogy a déli előcsarnok emeletének építése az átalakítások utolsó ténye volt, s miután a munkák 1520-ban befejeződtek, a déli előcsarnok emeletének boltozata 1518—19ben készülhetett el.

20 A szerkezet csillagboltozat sajátosságait mutatja. A motívum sokban emlékeztet a reneszánszban megjelenő — a gótikát már imitáló — bordarajzra, ahol inkább már a vonalvezetés dekorativitását 68. a —b — c —d —e kép. Boltozati bordaprofilok