Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Császár László: A kési gótikus hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása

65. kép. Selmecbánya. Frauenberg templomának szentély boltozata Az alkotásoknak ez az ága nem törekszik a Rejtre és követőire jellemző kőteehnikai virtuozi­tásra; a boltozatok kevésbé plasztikusak is. Ezzel szemben a bordarendszer konzekvens felépítésű, a kompozíció hálóboltozatszerüen folytonos, át­tekinthető. E háló jellegzetes elemei az egymásba metsződő körmotívumok, amelyek olykor szabálytalanok, esetleg valamelyest gazdagítottak. Korai formáit Rozmberk plébániatemplomában (55. kép) éaJindfichuv Hradec (németesen Neuhaus) Mária mennybemenetele templomának kápolnabolto­zatánál találjuk, melyek közül az előbbit még a XV. sz. végén, az utóbbit 1506-ban fejezik be. 12 Ezzel típusában teljesen megegyezik az ausztriai Freistadt plébániatemplomának boltozata, amely a XVI. sz. tízes éveiben épült meg (56. kéj)). [Építé­szettörténetileg bizonyos motívumok miatt ide kapcsolódik Chvalsiny (57. kép), Znojmo plébánia­templomainak boltozata is.] Alajjrajzilag teljesen szabályos, metsző köríves rendszerrel készül el 1513 — 16 között 13 Bécsben az Alsóausztriai Országház (Niederösterreichisches Landhaus) kapualjból alakított kápolnájának bol­tozata (58. kép). Ugyanilyen szisztémájú az a boltozat is, amelyet Wimpfen im, Berg plébániatemploma szentélyében szemlélhetünk (59. kép). E szerkezet, mely 1516­ban készült, alaprajzilag egyenes bordaszakaszok­kal kombinált. 14 A típus késői kifutására — egyben a háromhajós alapelrendezéssel összefüggő szerkesztési módosu­lásra — jellemző a xceistrachi plébániatemplom­boltozat, amelynél két metszőkörös, illetve ellip­tikus rendszer ügyes egymásbaszerkesztéséről van szó (60. kép). A szakirodalom e típussal Anton Pilgram nevét (a bécsi dóm szószékfeljárójának hajlított bordás alátámasztó szerkezete kétségkívül az ő munkája) hozta szoros összefüggésbe. Pilgram 1512-ben jelenik meg Bécsben. Ezelőtt Olomouc városházá­nak kápolnájánál, Brnoban, Znojmóbaii és Husto­pecen tevékenykedett. 15 Ujabb kutatások aláírásai­nak hitelességéből és stíluskritikai következteté­sekből kiindulva kétségbe vonják munkáinak nagyrészét. 16 így a német nyelvterületek több alkotása egyéb meggondolások segítségével lega­lább egy évtizeddel korábbra datálható (Freistadt, Bécs; Alsóausztriai Országház, Wimpfen im Berg). Úgy véljük, a fenti következtetések — ha el­gondolkoztatóak is nem meggyőzőek, így további kutatások feladata lesz e kérdés tisztázása. Addig is Anton Pilgram szerepét jelentősnek, az ismertetett kormeghatározásokat helytállóknak kell tartanunk. Ez a szerep a szász—bajor keleti határvidék, Észak-Ausztria (Mühlnegyed) és Dél­Csehország tájain kialakult, Benedikt Rejt alkotásai­val és követőivel összefüggő boltozd si technika tovább­fejlesztésében és lehetőségeinek kimunkálásában rejlett a XVI. sz. elején. A felvázolt fejlődéstörténeti háttér adja meg jelentőségét annak a kevésszámú magyar emlék­nek, amelyekkel kapcsolatos fontosabb kérdésekre az elmondottak segítségével válaszolunk. A cseh— morva fejlődésre bányavárosaink reagál­tak a legérzékenyebben. Ez természetszerűleg az ércbányászat és az ezzel összefüggő kereskedelmi kapcsolatok következménye volt. Körmöcbánya, Besztercebánya, Selmecbánya templomai sokat köszönhetnek ezeknek a kapcsolatoknak. Az északi bányavidéken Besztercebánya (Banská Bystrica) és Selmecbánya (Banská Stiavnica) egy­egy temploma e boltozási technikát képviselik. Mindkettőre az Anton Pilgram nevéhez kötött típus a jellemző. Az alaprajz már az első pillan­tásra elárulja, hogy Besztercebánya plébánia­temploma oratóriumának boltozati bordavezetése rendszerében teljesen megegyezik a már említett .Alsóausztriai Országházéval, a különbség csupán az arányokban és a bordaprofilnál jelentkezik. A templom kápolnákkal való bővítése az 1470-es évektől kezdődik, áthúzódik a XVI-ik századba is, de 1515-nél nem tart tovább. 17 így bizonyosra vehető, hogy az oratórium boltozata legkésőbb 1510 és 15 között készülhetett el. Ennél korábbi megépítése szerkezettörténeti leg kizárt. Ez is ele­gendő annak megállapítására, hogy a boltozat mestere itt vonta le először a délcseh területek boltozat­építési konzekvenciáit. E két hasonló boltozat egy szülőtől származó ikertestvére egymásnak. Felte­hető, hogy alkotójuk Anton Pilgram vagy közeli tanítványa volt.

Next

/
Thumbnails
Contents