Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

23. kép. A pannonhalmi altemplom az 1867-es restaurálás előtt. Onderka Róbert eredeti rajza a bécsi Central Commissiontól átvett anyagból boldogfalvi — őr — aljai templomban talált, figye­lemreméltó falképeknek „leleplezése (feltárása) ós viaszpapíron való lerajzolása" munkáját 400 Ft-ért elvégezni, amit a bizottság elfogad. 42 „Schulek Frigyes b. építész a jánosii templom lecalquirozott mását benyújtja egy lapban", és „E kicsiny lap díja öt forintba tétetik." 13 Később Schulek a lébényi templom mását is bemutatja kilenc lapban, amelyeket hasonlóan értékelnek. 44 A legelső fény képbeszerzések is megindulnak. 1873 tavaszán Henszlmann több erdélyi műemlék­templom „nagyobb formájú photographiait" mu­tatja be a Bizottságnak és javasolja azoknak a gyűjtemény számára való megvásárlását. 45 E célra a minisztertől 43 Ft-ot kérnek. Vidékről is több javaslat érkezik műemlékek fényképeztetése tár­gyában. Cséplő Péter nagyváradi premontrei tanár a nagyváradi régi vár lefényképezésére 100 Ft-ot kér. Az összeget előlegképpen — utólagos elszámolás kötelezettsége mellett - meg is kapja. „A szóban forgó fényképek (kettős példányban készítve) az ország tulajdonát képezendik/' Meglepő számunk­ra, hogy az ez időben még meglehetősen új talál­mánynak .számító fényképezés még milyen viszony­lag költséges fényűzésnek számított. 16 A hivatal működésének első évtizedében készült nagyméretű fényképek és üvegnegatívjaik egy része az Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményében ma is megvannak. A régi leltárkönyvek elpusztulván, meghatározásuk a jövő egyik gondja. Ügylátszik azonban, hogy a meghatározás szinte reménytelen­nek látszó munkáját a levéltári anyag gondos tanulmányozása és egybevetése is megkönnyítheti majd. A külföldi magyar vonatkozású emlékek sem kerülik el a figyelmet. Már láttuk, hogy lemásol­tatják Erhardt Schön Bécsben levő 154l-es nagy metszetét. Az 1873. március 6-i ülésen „Henszl­mann bemutatja Deák Farkasnak hozzá intézett levelét, melyben szó van a brüsszeli St. Gudule templom ablakán létező II. Lajos özvegye, Mária arcképe mellett II. Lajos olajba festett arcképéről is. Pulszky Ferencz b. tag felajánlván a képek másolatának megszerzését, azt a bizottság öröm­mel elfogadja". 47 Kitűnő alkalmat ad a rajzgyűjtemény szaporítá­sára, hogy az 1873. évi bécsi világkiállításon Henszlmann, mint magyar kiállítási biztos részt

Next

/
Thumbnails
Contents