Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

vesz, és ezen a címen hosszú időt tölt Bécsben. A Bizottság kihasználva az alkalmat, felhatalmazást kér a minisztertől, hogy Henszlmann a magyar tárgyú nevezetességekről 1000 Ft keretén belül kliséket készíttethessen. A miniszter az engedélyt megadja. „Ezen miniszteri rendelet az 1873-iki oct. 18-án tartott rendes ülésben kihirdettetvén örvendetes tudomásul vétetik, miután előadó megjegyzi, hogy csereviszonyt eszközhitt az osztrák, a dán és a schwaiczi osztályok illető biztosaival és, hogy máris több rendbeli magyar tárgyakat lerajzoltatott s fába és rézbe metszetett."

48 Téma oly bőségesen akad, hogy az ezer forintos keret szűknek bizonyul. Amikor tehát Henszlmann egy a miniszterhez küldendő előterjesztéstervezetet készít a Bizottság 1873-ik évi fennmaradt pénzkészlete felhasználásáról, ebbe a következőket veszi bele: ,,előadó is kéri azon összeg szaporítását, melyet a nra. minister a bécsi világtárlatban kiállított magyar kisebb műemlékek (így nevezi az ingó műtárgyakat !) lerajzolására és rézre vagy fára metszésére engedélyezni kegyeskedett s e kérésit indokolja azzal, hogy hátra van még azon orosz és magyar analog zománczos és filigran művek polychrom táblájának készítése, melyből világosan kiderülend, hogy ezen műnemet nálunk sok eredetiséggel gyakorolták, hogy itt kimutathatnak magyar és erdélyi iskolát a szó szoros értelmében: hátra van a bécsi Central Commission azon tábláinak és fametszet clichéinek megszerzése, melyek leginkább magyar emlékek másolatát adják és melyek elnyerésével gyűjteményünk nevezetesen szaporodnék és a tárlaton a szakemberek csodálatát gerjesztett valódi műkincsek másolata, mely az előadó rendelkezésére bocsátott összegből nem telt ki."

4<J Talán nem érdektelen e hosszú előterjesztés közlése, már csak azért sem, mert kiderül belőle, hogy a korbeli műemlékvédelem korlátainak kor és kvalitás tekintetében fentebb már említett szűkreszabottsága mellett műfaji határai mennyire mélyen behatoltak a környező művészeti területekbe. Nem kerülhetnek bele a barokk és klasszicista épületek, de élénk érdeklődésre tarthatnak számot a középkori zománcok vagy bronzöntések. A fenti bevezetés után Henszlmann ,,a bécsi tárlat magyar emlékeinek réz- és fametszetben való készítésének pótlására" 300 Ft-ot javasol felhasználni, amihez a miniszter hozzá is járul. Mialatt a tervtár (egyben „rajztár", „levéltár", „irattár", „gyűjtemény", amely elnevezéseken az iratokban minden rendszer nélkül váltakozva szerepel, s amely kifejezéseken mindig ugyanazt a mindent magábafoglaló gyűjteményrészleget kell értenünk) az első években valóban nagyarányúnak mondható fejlődésben van, a könyvtár gyarapodása továbbra is lassú. 1873. október 23-án Geduly a kézi könyvtár leltárát benyújtja, amelyet a miniszterhez terjesztenek fel.

50 Összesen 65 művet sorol fel 127 kötetben. Az újonnan — és általában frissen megjelent — beszerzett művek természetesen a szigorúan vett szakterületet gyarapítják. Ezek közül a következőket emelhetjük ki; „Francesco Lanza: Dell' Antico Palazzo di Diocleziano in Spalato, Jakab Elek: Kolozsvár története, Otte Heinrich: Handbuch d. Kirchlichen Kunst Archéologie, Fuxhoffer Damian. Bencdictini pannonii Monasteriologia regni Hungáriáé." UIUIHIU , 1««,. r-r—f'*IWIWÍIM" t* f* f i bálifai (.xHíjmi f^ai ÎW^Knijn^ila \Jt>b IMÜ 24. kép. Polgárház kapuja Bártfán. Myskovszky Viktor toll rajza 18804)01 A könyvtárat a vásárlások mellett gyakran gazdagítja a miniszter ajándékkönyvekkel, amelyek a legtöbbször a minisztériumnak hivatalosan megküldött és tiszteletpéldányokból kerülnek ki. Rendszeresen megküldik a hivatalos minisztériumi kiadványokat, a tiszti névtárakat, rendeleteket stb. 1874-ben rendelik meg az első nagy könyvkötési munkát Dochnal Adalbert könyvkötő mesternél, aki éppen úgy mint Kilián könyvkereskedő ettől kezdve éveken át minden munkát megkap a Bizottságtól. Ez alkalommal az összes fűzött könyveket beköttették. A Biblia Sacra kötése negyedrét alakban 1 Ft-ba, a Fuxhoffer Monasteriologia „steif ganz in Leinwand" 1 Ft 50 kr-ba. A 20 tételben 102 kötést kitevő egész munka 80 Ft és 95 kr-ba kerül.

51 Dochnal alapos munkát végzett. A könyvtárra az első időkben a gondos és szép kötések jellemzők. Fűzött könyveket csak rövid ideig tűrtek meg benne.