Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Császár László: A Műemlékfelügyeleti (korábban Igazgatási) Osztály munkája 1967-68

A MÜEMLÉKFELÜGYELETI (KORÁBBAN IGAZGATÁSI) OSZTÁLY MUNKÁJA 1967 -1968 HATOSAI il MUNKA Fz évek műemléki hatósági tevékenységének összeállítása kicsit eddigi munkánk összefoglalását is jelenti. Ez volt az az időszak ugyanis, melyben osztályunknak már lehetősége nyílt arra, hogy elkezdje rendszerezni és hasznosítani a megalakulása óta eltelt évek tapasztalatait. Midőn 1961-ben az Országos Műemléki Felügyelőség éjiítészgárdájából néhányan kiváltak, hogy az Igazgatási Osztály alapjait megvessék, e kollektíva még jóformán ismeretlen volt országszerte mindazoknak, akiknek műemlékkel akadt dolguk. Az első időkben tehát érvényt kellett szerezni az Osztály hatósági megbízatásának, minimálisra redukálni a hozzánemértés vagy lelkiismeretlenség okozta műemléki károkat. Munkánk és lehetőségeink azóta lényeges fejlődésen mentek keresztül. E tárgyalt két évben az összegyűjtött és felhasznált tajiasztalatok alapján végbemehetett egy koncepció kimunkálása, amely ahhoz vezetett, hogy a korábbi ellenőrző, olykor defenzív jellegű tevékenységünk helyett minden vonalon magunkhoz tudtuk és egyre inkább tudjuk ragadni a kezdeményezést. Hogy ez így történhetett, annak a korábbi munka helyes értékelésén túl fő oka a szocialista műemlékvédelem elvi alapjainak kidolgozása volt. Régóta megvolt már ugyanis az igénye annak, hogy tevékenységünk különböző legal aj) vetőbb oldalait marxista szemléletű megközelítéssel vegyük vizsgálat alá. Legáltalánosabban ennek nyomán két irányú koncej^ció körvonalai bontakoztak ki előttünk: 1. Szigorú érvényt kell szerezni azoknak a jogszabályoknak, melyekben a magántulajdon gátjait nélkülöző szocialista államiságunk tükröződik. Nagy segítséget jelentett az 1/1967 (I. 31.) ÉM sz. rendelet megjelenése, melynek összeállításában hivatalunk szakemberei is részt vettek. 2. Ugyanakkor, ennek mintegy dialektikus ellenjiontjaként a jogszabályok nyújtotta lehetőségeken túl maximális mértékben ki kell szélesíteni a műemlékvédelem társadalmi bázisát. Céljaink érdekében a különböző helyi hatóságokkal való jó kapcsolataink kiépítése és tartása mellett igyekszünk megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekben a műemlékeket kedvelő társadalmi aktívák hasznos munkát végezhetnek. Itt elsősorban a Műemléki Albizottságok szervezeteire gondolunk. Az említett évek törekvései lassan meghozták gvümölcsüket. Munkánk kiszélesedést, intenzíOé vebbé válást mutatott. Lehetőségünk volna arra — mivel az Osztály a megfelelő időszakokra munkajelentéseket készít —, hogy statisztikailag is alátámasszuk állításainkat. Itt csujoán annyit kívánunk megemlíteni, hogy az osztály az OMF évi hitelének mintegy háromszorosát hagyja évente jóvá helyreállítási dokumentációk átvizsgálása alapján. E munkákat azután külső szervek végzik el a műemlékeken, felügyeletünk mellett. A száraz számadatok helyett — melyek csak a fent elmondottakat tükrözik - - helyesebbnek látjuk, ha azokkal a főbb feladatainkkal foglalkozunk, melyek a jó műemléki szakigazgatás irányát kitűzik, s annak zálogai lehetnek. A munka első jelentékeny csoportját a műemlékállománnyal kaj)csolatos feladatok képezik. Ezek azt célozzák, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a reális adottságokat legjobban tükröző jegyzéket alakítsuk ki, amelyen belül könnyebben tudjuk érvényesíteni a műemlékvédelem különböző oldalait felölelő szándékainkat. így befejeztük azt a legfontosabb már 9 éve megkezdett — műemléki felülvizsgálatunkat, amely célja az volt, hogy minden egyes műemléki objektumot a helyszínen lejárjunk, lényeges tulajdonságait egy űrlapon leírjuk s lefénykéjiezzük. E távlati tervnek nevezett program lehetővé tette azt, hogy az időközben változott vagy eredetileg is téves helyzetet korrigálhassuk, ne terheljük a műemlékvédelmet alkalmatlan objektumokkal. Nem kell külön hangsúlvoznuk, milyen előnyt jelent ennek elkészültével az is, hogy az állomány teljes műszaki és műemléki áttekintésével rendelkezhetünk. E munka alapján léjihettünk tovább azoknak a műemléki objektumoknak a vonatkozásában, amelyeknek helyzetüknél fogva megnyugtató karbantartásuk nem biztosított. Ide tartoznak mindenekelőtt a népi építészet nagyszámú emlékei. Fenntartásuk legfőbb nehézsége az, hogy — főleg a lakóházaknál — döntő többségükben eredeti funkciójúak, s ez egyre