Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Tóth Sándor: Az Országos Műemléki Felügyelőség falkutatásai 1967-68

AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG FALKUTATÁSAI 1967-1968 Az OMF Tudományos Osztályának munkatársai 1967-ben mintegy húsz épületen végeztek falkutatásokat. Ezeknek kb. egyharmada soproni, a többi néhány kivétellel a Dunántúlon van. A munka tehát az ország nyugati felére koncentrálódott. A következőkben az egyes falkutatások legfontosabb eredményeit foglaljuk össze, helységek szerinti betűrendben, zárójelben megemlítjük a munka irányítóját, és hivatkozunk az esetleges publikációkra. Csempeszkopács, r. k. templom. A belső falfestmények konzerválása után lezajlott külső falkutatás tisztázta a torony és a hajó eredeti nyílásrendszerét és a templom építéstörténetét. A torony ikerablak-osztóinak feltárásakor sajátságos formaképzésű, eddig analógia nélkül álló lábazatok kerültek elő (Dercsényi Balázs). Kőszeg, Jurisich tér 14. A domináns homlokzatú lakóépületen a kivitelezéssel párhuzamosan végzett falkutatás során megállapítottuk, hogy a mai épület három fő építési periódusban alakult ki. Ezek közül a legelső — a bal oldali szárny építése — még középkori; ennek bővítése 1 — 1 XVII., illetve XVIII. századi periódusban ment végbe. A kutatás az épület udvari homlokzatát XVII. század eleji sgraffittos dísszel gazdagította (Dercsényi Balázs, munkatárs Kriszt György). Nagykökényes, r. k. templom. Az egykori premontrei kolostortemplom késői utódán végzett részleges vizsgálatok során összefüggő román kori falszövetet nem sikerült találni, viszont bebizonyosodott, hogy az épületben vannak korábbi talán középkori — falrészek. A falakban elszórtan számos másodlagosan befalazott középkori kő található (Várnai Dezső). Nagykőrös, ref. tem,plom. A renoválás során kitűnt, hogy atenxplom jelenlegi északi falának nyugati szakasza középkori. Ezen a falon mérmű nélküli, XIV. századi gótikus ablakok kerültek elő. A tornyon néhány új részlet (ülőfülkék a toronyaljban) került elő, ill. korábban már ismert részletek teljesebben kerültek bemutatásra (Várnai Dezső). Pécs, püspöki palota. Az éjmlet renoválásával kapcsolatos falkutatások főleg a déli szárnyra és ennek főhomlokzatára terjedtek ki. A kutatások során sikerült az építmény középkori magvának kiterjedését nagyjából meghatározni, és a déli homlokzaton egy korábbi, a jelenlegivel majdnem megegyező reneszánsz ablaksor létét bizonyítani. Sajnos, ezen a rendkívül fontos épületen sem a kutatással, sem a bemutatással nem lehetett teljességre törekedni (Dercsényi Balázs, munkatárs Kriszt György).

1 Ráckeve, Kossuth L. u. 1. Az ABC-áruház építésének előmunkálatai során kiderült, hogy a műemléki nyilvántartásban nem szereplő földszintes lakóház jelentős középkori részleteket őriz. Az ezzel kapcsolatban végzett kutatások tisztázták, hogy a ház 1500 körül, késő gótikus és kora reneszánsz részletekkel épült, és eredetileg két önálló, földszintes szárnyból állt, köztük nyitott kapubejáróval. Mindkét szárny eredetileg is pincézett volt. Az épület helyreállításra kerül (Gergelyffy András, munkatárs Várnai Dezső).

2 Ráckeve, volt Savoyai-kastély. A helyreállítással kapcsolatos részleges vizsgálatokkal lényegében sikerült tisztázni a kápolna eredeti belső architektúráját, stukkódíszét. A kutatás során freskómaradványok is kerültek elő (Gergelyffy András, munkatárs Várnai Dezső). Salomvár, r. k. templom. Nagy vonásokban tisztázódott a középkori eredetű templom építéstörténete. Az eredetileg homlokzati toronnyal ellátott gótikus templomot valószínűleg a XVIII. század elején bővítették mai formájára. A tornyon több gótikus részlet került feltárásra. Az oldalfalakon reneszánsz jellegű, teljes felületet betöltő kváderes festés maradványait tárták fel (G. Krámer Márta). Sopron, egykori ferences templom. Folytatódtak az 1966 végén megkezdett kutatások a nyugati homlokzaton. Lényegében tisztázódott a homlokzat kora gótikus elrendezése. A két oldalsó tengelyben az oldalhomlokzatoknak megfelelő hosszú ablakok voltak, középen gazdag kiképzésű főbejárat, fölötte szélesebb ablak magasabban fekvő parapettel. A nyugati kapu, amely kétségtelenül egyidős a kora gótikus templommal, az in situ maradványok és számos másodlagos helyről előkerült töredék alapján egyértelműen rekonstruálható, így a homlokzat eredeti összképe helyreállítható. A kutatások még nem fejeződtek be; egyelőre nem egészen tisztázottak a közbeeső periódusok (Tóth Sándor). 25* 387