Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Pámer Nóra: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti munkái az 1967-68. évben

épült ciszterci templom szentélyét és hajójának egy részét. A ciszterci kolostor kiterjedése a maradványokból meghatározható. (Walter Ilona OMF 1967-68.) Pécs (Baranya m.), Püspökvár. Megkezdődött a Pécs belvárosának északnyugati sarkát alkotó ún. PüsjDÖkvár feltárása, mely egyrészt a barbakánnak és nyaktagjának tisztázásából állt, továbbá a déli és nyugati várárkok külső és belső lejtőinek megállapítása folyik. A déli és nyugati várárkokban egy-egy kisebb középkori (XVI. sz.) torony került felszínre. A nyugati várárokban levő torony alatt korábbi (római?) épület falai húzódnak. A barbakán és a nyaktag közötti szakaszon egy gótikus kapu kerékvetője és perselyköve in situ maradt meg. A nyaktag északi falában középkori lőréseket tártak fel. (G. Sándor Mária OMF 1967 — 68.) Siklós (Baranya m.), vár. A több év óta folyó feltárás befejezéseképpen a déli és a keleti falszorosban történtek szintsüllyesztések. Sikerült meghatározni a külső vár és a várárok eredeti szintjeit is. A falkutatásokkal együtt folyó ásatások alapján megállapítható, hogy a vár legkorábbi része egy téglalap alaprajzú román kori várpalota volt. Továbbá tisztázódott, hogy a XIV. századi külső vár: zárt ellipszis alaprajzú várfalöv, helyenként félkörös alaprajzú, külső tornyokkal tagolva. (Sz. Czeglédv Ilona OMF 1967.) Sopron (Győr-Sopron m.), Rejpál-ház. Az 1966ban kezdett feltárás 1967-ben folytatódott. Meghatározta a külső és belső szinteket, és megkísérelte a különböző építési korszakok szétválasztását. Eredményképpen megállapítható, hogy a római alapréteg felett épült szokatlan alaprajzi! középkori éjmlet különleges alakját az egykor itt vezetett római utak szabták meg. A ház több, de legalább is két önálló XV. századi épület összeépítéséből alakult ki. (Sz. Czeglédv Ilona OMF 1967.) Sopron (Győr-Sopron m.), városfalak. A Városház utcai lebontott moziépület helyén feltárták a vörös-sánc favázszerkezetét, továbbá ugyanitt római út- és épületmaradványokat, valamint a római és honfoglalás kora közé eső időszak néhány épület-maradványát. Feltárás történt továbbá a Tűztorony melletti területen is, ahol előkerült a Várostoronyhoz kapcsolódó kaputorony és a várostorony mellett korábban elbontott toronyőrépülétnek és a városfalnak maradványa, valamint ezek tövében a római bevezető út és római városkapu maradványai. Ugyanitt az Előkapu középkori védelmi berendezésének még több falát is tisztázni lehetett. A Templom u. 14. sz. lakóház hátsó udvarán, az ún. bástyakertben a középkori városfal középső, valamint belső övének, végül a sáncnak a feltárása készült. (Holl Imre MTA,-Póczv Klára BTM, Tóth Sándor OMF 1967 — 68.) Szigetvár (Baranya m.), plébániatemplom, egykori Ali-basa dzsámi. A kutatás feltárta az elfalazott török kori. ablaknyílásokat, valamint az előcsarnok szamárhátíveit tartó konzolokat és egy árkádív maradványát. Ugyancsak tisztázható volt az egykori szószék: a mimbar pontos helye, a mihrab-fülke alajifalai és az eredeti török kori bejárat, az északnyugati oldalon. A barokk beépítésből másodlagosan befalazott ajtó és ablakkeret töredékei kerültek elő. A kutatás meghatározott egy korábbi barokk építési szakaszt is, a templom keresztény használatának idejéből. (Gerő Győző BTM 1967 — 68.) Tata (Komárom m.), vár. Az 1966 óta folyó ásatás 1967 — 68-ban feltárta a XIX. században lebontott belső vár területét: az egykori zárt udvart, az udvart határoló pilléralapokat és a helyiségek alapfalait, valamint egy dongaboltozatos pincét az egyik helyiség alatt. Feltárás folyik a belső várárokban. (Szatmári Sarolta 1967 — 68.) Tereske (Nógrád m.), r. k. templom. Az egykori benedekrendi apátsági templomban román kori és gótikus ablakokat tárt fel a kutatás. Déli oldalán a kisebb méretű feltárás a kolostor épületének maradványait hozta felszínre. A feltárás folyamatban vam (Kozák Károly OMF 1967 — 68.) Várpalota (Veszprém m.), vár. A több éve folyó kutatás 1967 — 68-ban feltárta a várat megelőző XIV. századi palota-együttes épületeit. A nyugati oldalon emeletes palota, nagyméretű lovagteremmel — és kápolna került napvilágra; az északi sarkon kaputorony és kapuudvar, valamint egy rövidebb északi palotaszárny. Az udvaron folyó ásatások felszínre hozták a XV. századi emeleti árkádfolyosó pilléreit, melyeknek faragványos kőanyaga a falkutatás során előkerült. Az eddigieknél messzebbmenően sikerült tisztázni a vár építészeti korszakait. (Bodor Imre, Dax Margit, Gergelvffv András, Várnai Dezső OMF 1967 — 68.) Vértesszentkereszt (Komárom m.), középkori templom- és kolostorrom. A több év óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó ásatás 1967-ben feltárta a templomot körülvevő feltöltött területet a templom szentélyénél és az északkeleti oldalon, továbbá az egykori előcsarnok területén. A törmelékrétegből a román kori templomhoz tartozó értékes faragványok kerültek elő. A templomon kívül a terepet az eredeti középkori szintekre süllyesztették, és az előcsarnokban többrétegű temetkezést tártak fel (XIV—XVI. sz.). A templom feltárása befejeződött, és megkezdődött a kolostor kutatása, melynek során a DK-i szárny és az udvar egv részét feltárták. (Kozák Éva OMF 1967.) Visegrád (Pest m.), alsó vár és palota. Feltárták az alsó vár területén a lakótoronytól keletre eső részt, ahol XVI. és XVII. századi egyszerű kis lakóházak kerültek felszínre, — továbbá a lakótoronyhoz vezető XVI—XVII. századi út nyomvonalát, illetve torkolatát az alsó kaputól az alsó várig. Kisebb kutatások folytak a középkori királyi palota területén is, annak északi oldalán, valamint a kápolna teraszára felvezető lépcső és a palota déli homlokzata közötti területen. (Héjj Miklós Nemz. Múz. 1967 — 68.) Pámer Nóra