Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Újlaki Endre: Az Országos Műemléki Felügyelőség faszobrászati helyreállításai 1967-68

restaurátor számára is feltűnő volt az ikonosztáz alkatrészeinek finom kivitelezésű asztalosmunkája, az anyagszerűség adta kötöttséget messze túl­szárnyaló virtuozitással alkotott képkeretek, orna­mensek szinte csipkeszerű fafaragása, a márvánvo­zás elmélyült mesterségbeli tudást sugárzó lát­ványa, a polírozott és matt aranyozás jól meg­ko mpon ált szín j átéka. A műtárgy felületét borító több évtizedes por és egyéb szennyeződés felülről lefelé haladó el­távolítása gondos, körültekintő munkát igényelt, mert a finom, kivitelű plasztika és fémszínezés megsértésével műhibát nem követhettünk el. A portalanítás közben megtalált letöredezett, levált kisebb-nagyobb alkatrészeket mindjárt hely­reragasztottuk, azokat pedig, amelyeknek pontos helye nem volt azonnal és egyértelműen meg­határozható, ideiglenesen a templomgondnok által évek óta lelkiismeretesen összegyűjtött és őrzött töredékek mellé helyeztük. A megfelelő fénykép­felvételek, vázlatok elkészítése után alulról felfelé haladva lebontottuk az ikonosztáz valamennyi alkotóelemét. Az ikonosztáz vázszerkezete fel­szabadult, az 1968. évre tervezett munkálatokat tekintve minden oldalról hozzáférhetővé vált. Az 1967. évre előirányzott idő fennmaradó részét az elemek vegyszeres tisztításának megkezdésére for­dítottuk. Az egri rác templom belső berendezésével kapcsolatosan megemlítjük még, hogy a hajóban elhelyezett stallumok dobogóinak javíttatását nyugdíjas nagy tapasztalattal rendelkező bútor­restaurátorunkkal végeztetjük. Szakmai irányítá­sáról gondoskodmik. 1968-ban elvégeztük a teljes vázszerkezet restaurálását, kicseréltük a szentély felőli oldalon a eincérek és kopogé>bogarak által súlyosan károsított tartógerendákat. Részt kaptunk a soproni helyreállítási munkák­ból is. Soproni építésvezetőségünk az Uj utca 21. számú, a XVII. század első felében épült lakóház helyreállítása két igen figyelemre méltó faragott famennyezetet tárt fel, melyeket a XVIII. század végén borított gerendafödémmé alakítottak. Az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítási, konzer­válási, állagmegóvási munkálatokat gyakori hely­színi konzultációval, írásos szaktanácsokkal támo­gattuk . Amikor a Beloiannisz tér 2. szám alatti gyógy­szertár építészeti helyreállítása befejeződött, két helyi nyugdíjas bútorrestaurátorunk — művezeté­sünk mellett megkezdte a klasszicista fa­berendezés (bútorzat) restaurálását, nevezetesen eltávolította az igen sokrétegű átfestést, elvégezte az aprólékos asztaloskiegészítést, és megszüntette a későbbi időkből származó átalakításokat. A hely­színi munkákkal párhuzamosan budapesti mű­helyünkben elvégeztük a hengeres és féloszlopok feltárását, majd aranyozását és pácolását. Az aranyozott fejezetű és lábazatú, fekete törzsű oszlopokkal díszített, diópáccal enyhén átvont és konzervált tölgyfából készült polcok és szekrények a korabeli patikaedények, gyógyszerészeti eszkö­zök, régi receptkönyvek méltó tárlói lettek. (A múzeummá alakított gyógyszertárat 1968 tavaszán nyitották meg.) A Sopron, Lenin krt. 7. sz. alatti Rejpál-ház helyreállítását megelőző kutatás során előkerült famennyezeteket — melyek közül két festett mennyezet igen nagy értéket képvisel fa­anyagvédelmi szempontból tüzetesen megvizsgál­tuk. A vizsgálatok eredménye a rövidesen meg­induló restaurálásnál szolgáltat majd nélkülözhe­tetlen támpontot. 1967 derekán értesültünk arról, hogy a szombat­helyi székesegyház főoltárának glóriáját, illetve stukkószobrainak faszerkezetét élő rovarfertőzés pusztítja. Az esetleges balesetek elkerülése végett, valamint, hogy az igen nagy, kb. 18 méter magas­ságban elhelyezett műtárgy lezuhanását meg­előzzük, azt azonnal felállványoztattuk, és el­végeztük a dicsfénysugarak, a váz és tartószerkezeti elemek mérgezését s az aranyozott felületek konzerválását. Munkánkat követően kőszobrász­restaurátor csoportunk megerősítette a Prokoj)­féle stukkó szobrokat, melyek részint a Hefele által tervezett gtórián, részben pedig a ftTpárkányon helyezkednek el. Jakon a Szt. Jakab kápolna helyreállítása előtt metilbromiddal gázosíttattuk a kápolnában fel­állított két oltárt. A foktői ref. templom padjainak hiányzó farag­ványait pótoltuk. A padok eredeti festését fel­tártuk, a festés restaurálásához színmintákat készítettünk. Kár, hogy a natúr felületeket már előzetesen szürkére mázolták. Szécsénybeii a volt ferences kolostor ebédlőjében lebontottuk a lambériát. A sárgásbarna faerezést utánzó festésen nyitott kutatóablakokban több színben mutatkozott az eredeti festés. (A lambé­riát további intézkedésig — a helyszínen tárolják.) A csempeszkopáesi román kori templom építé­szeti munkálatai nyomán megújuló templombelső harmóniája érdekében lebontottuk, majd restau­ráltuk a főoltár barokk, egyetlen oromzati szobor­ral és két kis szárnyas angyalfejjel díszített orna­mentális elemekből álló - képkeretet is magába­foglaló — részét. A téglából épített menzát borító koporsó alakú faburkolatot súlyos gombafertőzött­sége, a későbbi időből származó tabernákulumot pedig kis értéke miatt nem állítottuk helyre. A restaurált részt az építési munkák befejezése után hasáb alakú felépítményre helyezzük el. Érdekes megemlíteni, hogy az ismeretlen időben végrehajtott felújítás alkalmával a felületekre került vastag krétaréteg teljesen elfedte a faragás finom részleteit. Ezek most ismét napvilágra kerültek, és jelentős mértékben növelik a műtárgy szépségét. 1967 —68-ban jelentős konzultációs munkát is végeztünk, mely nemcsak a társosztályok munká­ját segítette, hanem kiterjedt az OMF költségén más vállalatnál készült restaurálásokra, sőt az egyes plébániák által finanszírozott munkákat végrehajtó vállalkozókra is.

Next

/
Thumbnails
Contents