Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Újlaki Endre: Az Országos Műemléki Felügyelőség faszobrászati helyreállításai 1967-68

Kivitelezési osztályunk felkérésére konzultáltuk a drávaiványi ref. templom festett famennyezeté­nek lebontását. (A mennyezetet — raktárhelyiség hiánya miatt — egyelőre a helyszínen tároljuk.) Felsőörsön a padlástérben faanyagvédelmi vizsgá­latot tartottunk, az erről készült szakvélemény alapján néhány súlyosan rovarfertőzött gerendát kicseréltek, a padlástérben felhalmozódott, gombá­sodásnak indult faforgácsot pedig eltávolították. Gyakran konzultáltunk a Képzőművészeti Ki­vitelező és Iparvállalat faszobrász-restaurátoraival is, akik az OMF megbízásából és költségén 1966 és 68 között restaurálták a sárospataki r. k. templom főoltárát, két mellékoltárát és orgonaszekrényét, 1968 óta pedig az egri volt ciszterci templom Szt. Ignác oltárát. 6 Részletes technológiai leírással, gyakori konzul­tációval támogattuk a következő r. k. templomok­ban kezdeményezett munkálatokat: Gyalókán, Peresznyén, Alpáron a főoltár, Szombathelyen, a volt ferences templomban a szoborállomány, Gyomorén a két mellékoltár, Kecskeméten a volt ferences templomban a főoltárkép fölötti ornamens. valamint Jászapátiban az orgona restaurálását. (A gyalókai és peresznyei munkálatokhoz négy, illetve két szobor restaurálásával is hozzájárultunk, a vállalkozói költségvetés és az általunk megkívánt munkatöbblet különbözetének kiegyenlítése fejé­ben.) Az erős rovarkorrózió miatt leszakadt mesztegnyői szószék tervezett restaurálási, illetve részleges rekonstruálási munkáihoz fényképfelvéte­leket készítettünk. Az említett munkálatok ellen­őrzései során nyert tapasztalatok alapján azonban sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a külön­féle felkészültségű vállalkozók munkája a részletes technológiai leírás és konzultáció ellenére sem éri el az általunk megkívánt szintet, ezért a vállalkozói munka kérdését alapos revízió alá kell vennünk, és a lehetőséghez mérten korlátoznunk kell. Emlékfelméréseink során — fertőzött, igen rossz állapotuk miatt — a következő r. k. templomokból hoztuk el és vettük munkába a műemléki értékű berendezés egyes tartozékait: Magyaralmásról két szobrot és a hozzájuk tartozó két gyertyatartós konzolt, Vácrátótról egy feszületet, Márkóról egy szobrot, Sárisápról a főoltárhoz tartozó két puttót és egy bárányt. Állagfelmérések közben megállapítottuk, hogy Alsónémediben a főoltár, Solymáron az intarziás öltözőszekrény erősen fertőzött, s a fertőzés viru­lens. Mindkét műtárgy fertőzöttsége 1 — 2 napos munkával megszüntethető, ezáltal a restauráció gondja elhalasztható. A berceli főoltár állapota aggasztó. Az előrehaladott rovarfertőzés és a bányarobbanások okozta rázkódások miatt az alkotóelemek meglazultak, és az összeomlás veszé­lye fenyeget. A sürgős beavatkozás elkerülhetetlen. 1969. évi munkáinkhoz több előkészítő intéz­kedést tettünk, A csengersimai ref. templom festett famennyezetének festékanyagát a Központi Mú­zeumi Igazgatóság Múzeológiai és Technológiai Osztályával analizáltattuk. Ugyancsak a Technoló­giai Osztálytól kértük a fazsindely-tartósító el­járás kidolgozását is. Kivitelezési osztályunk ugyanis évente kb. 100— 150 köbméter faanyagból készít fazsindelyt. A nagy mennyiségű, munka­igényes, tehát drága anyag helyes tartósítása nép­gazdasági érdek is. Megvizsgáltuk az Esztergom, Bottyán u. 5. sz. alatti lakóház műemléki kapuját, és előkészítettük Budapestre történő szállítását. A munka nagyobb része az asztalosműhelyre, néhány faragvány el­készítése viszont csoportunkra hárul. * Befejezésül meg kell még említenünk néhány fejlődésünket tekintve igen fontos, számunkra pedig igen örvendetes eseményt. Az 1969-ben használatunkba kerülő Budakeszi úti kápolna helyreállítása során a volt sekrestye-helyiségből gázkamrát alakítanak ki. A jövőben tehát minden beérkező műtárgyat azonnal és házilag gázosítha­tunk. Ezután csak steril anyaggal folyik majd a munka, nem kell félnünk többé attól, hogy a más­más helyről beérkezett műtárgyak megfertőzik egymást. A kápolna hajójában felállítják röntgen­gépünket is. Ez leegyszerűsíti a faanyag állapot­vizsgálatát. A hajót egyébként raktározásra és munkahelyként is felhasználhatjuk. A Képzőművészeti Főiskolán megkezdődött a faszobrász-restaurátor képzés. A Műemlékvédelmi Bizottság fokozott figyelmet szentel a restaurációs kérdésnek. Reméljük, hogy mielőbb sikerül kor­szerű munkahelyet teremtenünk, ahol a jelenlegi 10 fős létszámunkat tovább növelhetjük, s fel­állíthatjuk házi laboratóriumunkat, mely a mun­káink közben felmerülő kérdésekre rövid úton választ tud adni, s problémáink tisztázására nem kell oly sok időt és energiát vesztegetnünk, mint eddig. Újlaki Endre

Next

/
Thumbnails
Contents