Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Cseh István: A népi műemlékek védelme 1967-68

448. kép. Szigliget, Lengyel-kúria helyreállítás előtti képe szolgál. A Veszprém megyei Vendéglátóipari Vállalat kisvendéglőt alakított ki benne, hangulatosan berendezte és a „zsindelyes csárda" látogatói egy újabb, nagyon szépen és nívósán helyreállított műemléképületben tölthetnek kellemes órákat (444 — 445. kép). A tihanyi Petőfi u. 4. sz. lakóház a kenéseihez csaknem hasonló állapotban volt, amikor helyre449. kéj). Szigliget, Lengyel-kúria. A kőoszlopos tornác részlete a helyreállítás előtt 450. kép. Szigliget, a Lengyel-kúria képe helyreállítás közben állítását megkezdtük.

4 Az oromfala kidőlt, a tetőzete roskadozott, teljesen elhanyagolt képet nyújtott, s tulajdonosa — anyagiak híján —- még a legszükségesebb javításokat sem tudta elvégezni. Az épületet 1007-ben állítottuk helyre, s arra törekedtünk, hogy külső képe változatlan maradjon (446 — 447. kép). A belső helyiségekben többet megengedtünk; a szoba földpadlója helyett hajópadlót készítettünk, a vizet bevezettük, s a tornác végében kis éléskamrát alakítottunk ki. A lakóház mai állapotában kétosztatú, eredetileg még egy szobája volt a konyha mögött, de lebontották. A helyreállítás során ezt igyekeztünk jelezni, az induló végfalakat bemutatni. A helyreállított lakóház eredeti funkciójának megfelelően lakóház maradt, tulajdonosa ma is benne lakik. A nagyvázsonyi rézműves műhelyt a már korábban helyreállított Schumacher-ház istállójából alakítottuk ki.

5 A helyreállítás kezdeményezője Eri István megyei múzeumigazgató volt, aki az igen szép rézműves műhelyt Nagyvázsonvban szerette volna elhelyezni. Azzal, hogy a műhely megvalósult, kettős célt ért el; egyrészt a már álló és látogatott műemlék udvarán levő épület funkciót kapott, másrészt ezt is bekapcsolta az idegenforgalomba, a gyűjteményt a látogatók éppen úgy megtekintik, mint a berendezett lakóházat. A tihanyi Batthyány u. 46. sz. lakóház közvetlenül a szabadtéri gyűjtemény mellett áll, 1968ban készült el. A HLSZOV és a Népművészeti Tanács elhatározta, hogy az épületet megvásárolja, és benne fazekasműhelyt alakít ki.

6 Ily módon itt is olyan helyzet alakult ki, hogy a látogatók a Halász-céhház és a gazdaház megtekintése után azonnal átmehetnek a Fazekas-házba és betekinthetnek a korongozó műhelybe. Az épület egy része itt is romos volt, tető nélkül állt. A háromosztat ú ház egyik szobájában fogadóhelyiséget, a volt konyhában kiállítást rendeztek be, s a másik szobába került az égetőkemence. A ház toldalékrészében helyezték el a műhelyt, ahol a népi iparművész dolgozik.