Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról

modern városképi együttes kibontakozása ígérkezik, persze csak akkor, ha a Tanács körút 9 sz. ház utcai traktusa helyére is új kerül. A pesti Belváros, a city minden utcája, tere városképi fontosságú. Kiemelkedően jó új alkotás itt a Deák Ferenc utcai Chemolimpex-székház, mely példakéj) lehet arra, hogyan kell a forgalmas, szűk utcákban vonzó, nagyvonalú irodaházat építeni. Paradox módon egyszerre jó és rossz a József nádor téri új lakóház: homlokzata elegánsan szép, mégis hibás a beépítés: a Vörösmarty tér felé a fenyegető tűzfal helyett homlokzatosítani kellett volna, s ezáltal biztosítani a lábánál szerénykedő szép kis klasszicista műemlék fennmaradását (8. kép). A Haas-palota helyének beépítéséről most még csak reménykedni lehet, az viszont máris megállapítható, hogy a Nádor utcai Pán József-féle sarokház lij protézise alapvető műemléki és építészeti tévedés. Pest külsőbb területének sok építkezése közül most csak a Népstadiont említem meg, hiszen ez az impozáns építmény nemcsak nagyon forgalmas, de a város összképében is jól látszik. A stadion egy szerencsére rövid ideig hatott retrográd építészeti irányzat jellegét meghazudtolóan jó alkotása. Nagy kár, hogy összképét a lidércnyomásszerű világi toberendezéssel elrontották. Ahhoz persze, hogy a Népstadion városképileg jobban érvényesüljön, alapos rendezésre lenne szükség környezetében. Budán — a már felsoroltakon kívül — elsősorban a hegyek városközpont felőli lejtőin épült házaknak érzek városképi szerepet, a főútvonalak közül pedig a Martírok útjának, a Krisztina körútnak, a Bartók Béla útnak, a hozzá tartozó terekkel. Többen megírták már," milyen kár, hogy a naphegyi MTI-székházat felépítették, a Bethlen-udvart pedig nem bontották le, és szokatlanul egyértelműen elítélte a szakmai és laikus közvélemény a tabáni templom előtti félresikerült beépítést is.

8 Ettől eltekintve e részen sokat javult a városkéj). A Gellérthegy déli oldalában kellemesen hat a két hófehér lakóház, mértéktartó tömegük mellett szinte megszelídült az egymagában eddig túlságosan harsány Hegedüs-villa. Velük szemben pedig, a Nap-hegy lábánál épült fel az egyik legnagyobb városképi nyereség, a Gellérthegy utcai lépcsőzetes tömegű lakóház. Remek hatását még a szomszédos, csúnya tervezőintézeti székház sem rontja el (9. kép). A budai körutak képében szintén örvendetes a fejlődés. A Mártírok útján eltűntek a foghíjak, felépült itt a város első modern, belterületi főútvonala. Az új házak közül leginkább a 20 és 27 számút kedveltem meg, és jól játszik bele a Mártírok útja képébe a Bányaterv közeli épülete is. Városképileg megnyugtatóan épült be a Várfok utca Moszkva tér felől hangsúlyosan jelentkező vége, még ha épületei egyenként nem is emelkednek ki az átlagból. A Déli pályaudvar új csarnoka viszont önmagában is, városképileg is nagy nyereség. Az eddigiek során szándékosan nem tettem említést néhány épületről, melyek pedig fontos elemei a városképnek. Az égbetörő magasházakról van szó, s a környezetükre mintegy rákönyöklő középmagasokról. Az utóbbi évekig az egyetlen „felhőkarcoló", az OTI, illetve SZTK tornya konkurrálhatott csak vertikális hangsúlyként a templomokkal. (Az országház és a várpalota kupolája szélesen elterülő, hatalmas épülettömeget koronáz, így S. kép. A József nádor téri új lakóház jellegük más.) Újabban Pesten és Budán egyaránt több magasház teszi mozgalmasabbá a városképet. Ez a mozgalmasság azonban nemegyszer kétes értékű. A magasházak városképi szerepe egészen sajátos és egészen rendkívüli. Homlokzati kialakításuk szinte csak másodlagos, hiszen közelről néha alig élvezhető (a Szép utcai Hungarotexszékházat a szűk utcákból nyakmerevedés nélkül nem is lehet jól szemügyre venni), távolból viszont tömegmegjelenésükön minden homlokzati elem elmosódik. Látszanak közelről, félközelről és távolból, látványuk a legkülönbözőbb módon metsződik össze környezetük megszokott képével. Nagy magasságuk és tömegük folytán szervező erővé válnak a városkép egy részében, hiszen a szem önkéntelenül is hozzájuk vonatkoztatja mindazt, amit velük egy nézetben lát. A felépült magasházak egy része éppen csak magassága folytán válik városképi elemmé, hiszen 3 Magyar Műemlékvédelem 33