Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról

9. kép. A Gellérthegyről észak felé feltáruló városkép sokat változott az utóbbi időben a külső kerületekben jelentőségük csak helyi lenne. Rögtön hozzá kell tenni: ezekkel az épüle­tekkel van a legkevesebb probléma, sőt létük kifejezett nyeresége a városkéjmek. Nem beszélve most arról, hogy pl. a lakótelepi magasházak a környék látképében is kellemesek, oldják a tipizálás- és teclmolé)giaadta egyhangúságot, a fő kilátópontokból (Halászbástya, Citadella) tekintve is nagyon jók. Az Angyalföldön, Zuglóban, Kő­bányán magasbaszökő hangsúlyok szinte keretezik látványilag a városképet, jelzik, hogy az is még Budapest, az is még nagyváros (10. kép). Pestnek nincs a budai hegykoszorúhoz hasonló látványi le­zárása, a szem szabadon kalandozhat Fót, Kerepes, Ecser felé. Nos, ezek a magasházak szinte lehatárol­ják a város látványát, emellett mélységben is tagol­ják azt, hisz nem azonos távolságban fekszenek a központtól. Mindezeken kívül elősegítik a tájékozó­dást: az ott a Kacsóh Pongrácz út, az meg a Könyves Kálmán körút. Egyszóval: jók a város­képben, bár lenne belőlük több is. Hasonló a helyzet a budai oldalon is, bár itt a látványon nincs mit keretezni, megtette azt a természet. Itt a távoli magasházak azzal karakte­resek, hogy a tisztán táji elemeket emberi mivol­tukkal kontrasztossá teszik. Emellett a budai táj lankás, a hegyek általában szélesen terülnek el, hegyvidék létükre is látványilag horizontálisak. F zömében vízszintes kontúrok mellett a vertikális elemek nagyon jól hatnak. A TV adótornya a Sza­badság-hegyen a városkép egyik dísze lett, ugyanaz a kiemelkedő jellegű János-hegyen elviselhetetlen lenne. A széles zöld horizontsávon másutt is jók a magasházak, a Budakeszi úti házcsojíort a Bástya­sétányról pl. igen szép látvány. A csoportos elhelye­zés jó építészeti érzékre vall, hasonló magasház ­,,bokrok" a budai zöldövezet több pontján is elő­nyösek lennének (11. kép). Másként állunk a város belső területein emelt magasházakkal. Nem állítom, hogy ilyenek itt egyáltalán nem építhetők, bár az európai nagyváro­sok központjaiban csak elvétve akad magasház. Legjobb példa erre Milánó, ahol egy sor remek toronyház létesült - mind a belvároson kívül. A városközpontban nincs egy sem. Budapest központjában eddig két magasház épült, a Szép utcai és a Horváth kerti. Mindkettő súlyos, s immár jóvátehetetlen tévedés. Létesí-

Next

/
Thumbnails
Contents