Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról

2. kép. A budavári palota, a budapesti városkép leghangsúlyosabb eleme sem. Az amúgysem sok építkezés viszonylag ritkán öltött városképi elemeket, így pozitív példaként talán a Szent István parkot, a Mártírok útja részleges beépítését, a Móricz Zsigmond körteret, valamint a Bástya-sétányról karakteresen megjelenő Kútvölgyi úti kórház — városmajori templom látván yheli együttesét említhetném. Volt még egy nagy városkép alakító tette ennek a korszaknak, a Tabán lebontása és parkosítása — melyet a magam részétől szintén nem tudok teljesen pozitívnak ítélni, bár sok előnyös vonása nem vitatható. Végül ez az időszak rombadöntötte mindazt, amit ránkhagyott: a háború sújtotta városból a városképileg legfontosabb területek pusztultak el leginkább. A Belváros, a Duna-part ezer sebből vérzett, a Várból alig maradt valami épségben, a Indákból semmi. A felszabadulás utáni első években ezért a városkéj) tudatos fejlesztéséről szó sem lehetett. Helyreállítani kellett, sokat, meg bontani, nem építeni. Sajnos, a bontás hevében a csákány néha túlságosan lendületbe jött, s ott is ledöntötték a még helyreállítható maradványokat, ahol nem kellett volna. Sok, sokak által elsiratott műemlék, városképi dísz esett áldozatul ennek a hamis szenvedélynek, a Lloyd-palota, a helyőrségi templom, a Martinelli tér és Fehérhajó utca sarka és a Margitszigeti Ybl-fürdő. Ha állnának, helyreállítva díszei lennének a városképnek, míg kopár helyük csak szüntelen építészeti vitákat inspirál a mai napig. A helyreállítás — építés — városképalakítás gyakran nem választható szét, hanem párhuzamosan folyik, mint a Vár esetében. Vegyük először tehát ezt a ritka, tökéletes történeti-városképi egységet alkotó együttest szemügyre, noha a pusztítás, ergo a munka hatalmas volumenének okából még nem készült el teljesen. A Vár és az egész főváros leghangsúlyosabb városképi eleme a volt királyi palota. Ez a hatalmas épület hatalmas kérdésként magasodott a város fölött sokáig: milyen formában kerüljön helyreállításra ? A sok vita végén egy tömegében hauszmanni, architektúrájában neoeklektikus épület bontakozott ki az állványokból. A nagy, tagolatlan tetősíkok, a magastamburú, mégis nyomott hatású kupola képét a korábbi, mozgalmasabb látványhoz szokott szem nem fogadta szívesen. Igaz viszont, ma sem tudnék jobbat ajánlani, mit