Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról

3. kép. A budai várnegyed újabb foghíjbeépítései közül jól sikerült alkotás: - Uri utca 4. kellett volna tenni. Helyreállítani Hauszmann szecessziós neobarokkját? Költeni egy középkort palotát? Teljesen újat, modernet alkotni? Lebontani az egészet? Egyiket sem. Ha pedig nincs jobb a „stílusban tervezett" helyreállításnál, az is igaz, hogy a megvalósultnál jobb terv nem készült a vita évtizedében. A századforduló palotája sem volt előremutató alkotás a maga idején, mégis megszerette minden budapesti. Alighanem ez lesz a mostanival is (1 2. kép). A palotakomplexum helyreállítása a tulajdonképpeni palotát (szakmai tolvajnyelven: A— F 4. kép. Úri utca 10. épületet) lényegesen meghaladó kérdés. Ez jelenleg úgy oldódott meg, hogy a Színház utcától keletre levő épületek kivételével mindent lebontottak, vagy lebontanak. Amilyen örvendetes a Sándor-palota és a várszínház—karmelita kolostor tervezett eredeti állapotú helyreállítása, olyan nagy aggodalmat okoz a bontással és be nem építéssel keletkező pusztaság terve. Ha ez megvalósul, a Szent György tér megszűnik tér lenni, a palota és 8 5. kép. Táncsics Mihály utca 20. Dísz tér északi vége közti egybenyitott hatalmas térség a Vár képétől, szellemétől, hangulatától teljesen idegen lesz. A Dísz térről széles kilátás nyílik majd, s ez kész abszurdum. A Krisztina körút felől a nyugati vároldal beépítetlensége folytán a Sándor-palota és az A-épület teteje fog látszani. Az F-épületnek nevezett Ybl-szárny monumentális tömege mellett nem lesz látványi lépték, az egész városképi kompozíció megbomlik. Nem lehet ezért belenyugodni abba, hogy a volt istálló, a Teleki-palota és a Honvédelmi Minisztérium helyét ne építsék be. Legjobb lett volna persze az első kettőt helyreállítani, s csak a HM helyén új épületet emelni, de ha már nem így történt, a beépítést feltétlenül szorgalmazni kell.