Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Román András: Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról

1. kr'p. A budavári palota, a budapesti városkép leghangsúlyosabb eleme a Vár, a Népköztársaság útja, a Váci utca stb., de nem része a Hunyadi tér, a Mester utca, a Nagy Lajos király úti lakótelep és Rákosszentmihály. Illetó'leg részben, és bizonyos körülmények esetén mégis az. A városok ugyanis nemcsak részletekben tárulhatnak fel, hanem összképben is. Kisebb településeknek — a város felé közelítve a teljes sziluettje látszik, mint Kecskemété Szeged, Székesfehérváré a Balaton, Pápáé Veszprém felől jövet. Pécsre - ha vonaton érkezünk szinte rálátunk, különleges, déli irányban lejtős fekvése miatt. Akkora városnak, mint Budapest, egy nézőpontból élvezhető sziluettje nincs, szerencsés topográfiai adottságai miatt azonban sok olyan közismert, fontos nézőpontja van, ahonnan ha nem is teljes, de szélesen összefüggő panorámában teríti látnivalóit a szemlélő elé. S a Halászbástyáról, a Gellérthegyről, a Hármashatárhegyről egy egyébként eldugott helyű épület is látszik, ha mérete, tömege, főként magassága kiemeli a városszövetből. így lesz városképi elem egy-egy magasház nemcsak a Belvárosban, de a Hungária körúton is. Budapest esetében a városképi kérdések fontosságát csak hangsúlyozza, hogy a Dunapart, a Belváros, a Tabán részletekben, közelről feltáruló városképe alkotja előterét, fő elemét a Várból, a Gellérthegyről szemlélt összképnek is. Nem minden városnál van így, pl. Bécs fő városképi elemei (a Ring, a Burg-környék) a Kahlenhergről vagy a Donauturmból teljesen elmosódnak a városszövetben. Más, főleg síkvidéki városoknak nincs is ilyen összlátványa. Az előzőkből eredően a budapesti városkép változását figyelve azokra az elemekre kell korlátozni a vizsgálódást, amelyek helyüknél vagy nagyságuknál fogva „szem előtt" vannak. Éppen ezért ez az írás nem lehet és nem is kíván Budapest legújabbkori építészettörténete lenni, hiszen abba a kiváló ipari épületek, az új színfoltokat jelentő lakótelepek, az egyre számosabb nívós zöldterületi lakóházak is beletartoznak.

3 A felszabaduláskor átvett városképi örökség súlyos volt és nehéz. A Horthy-rendszer nem sokat tett az első világháborúig lényegében kialakult városkép tudatos fejlesztéséért, s amit tett, abban sem volt sok köszönet. A Madách tér, a Kossuth Lajos tér északi és déli lezárása, a Moszkva téri posta-„palota" nem vált e korszak dicséretére, csakúgy, mint a Villányi úti neobarokk összkép