Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kriszt György: Történeti városaink rekonstrukciós problémái Pécsett és Győrben

hadászati jelentőségét — szintén állandó települést hoz létre itt. Szent István létesíti itt az ország nyugati határának védelme szempontjából fontos várispánságot és a nyugati részeket szervező püspökséget. A város fejlődésének legnagyobb erejű segítője kereskedelme volt. Ezt hangsúlyozza V. István 1271-ben kelt kiváltságlevele, amely rávilágít a középkori Győr településképére. A Káptalandombon épült fel az államalapítás korában az egyházmegye első székesegyháza, és itt épült fel a Püspökvár őse is. A Káptalandomb aljában — a mai belváros területén — alakult ki a püspöki és kájitalani népek települése (328. kép). A középkori Győr nagyrészt egyenletes fejlődésében jelentős fordulatot okozott az 1566. évi tűzvész és az azt követő városrendezés. A török hódoltság idején Győr a végvárrendszer egyik legjelentősebb pontjává válik, és mint a Dunántúli főkapitányság székhelye, hamarosan korszerűen kiépített erősség lett. A vár erődítéseit, a várost körülvevő bástyarendszert az olasz Pietro Ferabosco tervezi, és a vár védelmi szempontjait figj^elembe véve ez időben készül az új utcahálózat és telekosztás terve is. A nagymérvű szabályozás a Káptalandomb kivételével a város középkori szerkezetét nagyrészt elpusztította, és helyébe derékszögű, áttekinthető utcahálózatot alakított ki. A középkori városszerkezet nyomait csak a szabályos utcahálózat között húzódó szűk kis közök őrizték meg. A reneszánsz, derékszögű városszerkezet pedig hazánk első, tervszerű városépítési, városrendezési elképzelését őrzi, immár 400 éve (329 — 330. kép). A vizesárokkal, földvédmú vekkel övezett bástyás városfal hosszú időre meghatározta a város területét. A várfalakon belüli területen alakult ki a mai védett belváros, s a falak 1820-ban megindult bontásáig e területen koncentrálódott Győr gazdasági, társadalmi élete. Az egyre inkább kapitalizálódó város szűknek találta a várfalaktól szűkre szabott kereteket. Az erődfalakat, kapukat, bástyákat a Káptalandombot körülölelő — a Rába és a Duna menti — szakaszok kivételével mindenütt lebontották azokban az irányokban, amerre a város terjeszkedhetett. A falak, a várárok és a kiterjedt földvédőművek helyei csakhamar beépültek. A város rohamos fejlődése a századforduló idején nem kímélte a belváros egységes barokk-klasszicista utcaképét sem. Házakat bontottak le, és a helyükre emelt épületek idegenül illeszkednek a történelmi utcaképbe. A régi házak homlokzatait sokhelyütt durván átalakították, a tágas kapualjakat beépítették, az épületekre bántó kirakatszekrényeket helyeztek el. A második világháborúban a város súlyos károkat szenvedett. Értékes műemléképületek pusztultak el, sérültek meg. A felrobbantott hidak, elpusztult gyárak reménytelen képet mutattak. A város újjáépítése hamarosan megindult. Az ipari létesítmények, a hidak, a vasútállomás újjáépítése mellett a legnagyobb problémát a háború során elpusztult mintegy 1500 lakás pótlása jelentette. 323. kép. A sortatarozással felújított pécsi Sallai u. egyik részlete. Előtérben a Sallai u. 14. sz. épület, a pécsi romantika legszebb alkotása E sokoldalú feladatok mellett — ha lényegesen lassúbb ütemben is — megindult a belváros helyreállítása. Elkészült a város fejlesztési terve és 1951ben Győr városképi és műemléki vizsgálata, amely Pécshez hasonlóan itt is a városrendezés, műemlékvédelem teendőinek első felmérése volt. A belvárosban a műemléki helyreállítások már 1950-ben vidéki városainkban a legkorábban — megindultak. A Széchenyi tér — Alkotmány utca — Köztársaság tér épületeinek folyamatos helyreállítása nem várt mértékben bontakoztatta ki a barokk Győr szépségeit (331. kép). A bántó kirakatszekrények, az épületek homlokzati arányait és architektúráját eltorzító átalakítások lefejtése nemcsak a régi utcaképek történelmi hangulatát adta vissza, hanem egyszersmint a műemlékvédelem fontosságát is propagálta. A megindult helyreállítások során napvilágra kerültek az addig nagyrészt ismeretlen későreneszánsz árkádos udvarok hazai építészetünknek e sajátosan szép győri értékei. A beépített kapualjak kiszabadítása, az átalakítással eltorzított lépcsőházak visszaállítása a belváros sok rejtett szépségét adta vissza. A Rózsa Ferenc u. 6. sz. ún. „Magyar Ispita" épületének, a Széchenyi tér 5. sz. szép barokk palotának gondos, magas színvonalú helyreállítását említenénk ennek bizonyítására.