Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kriszt György: Történeti városaink rekonstrukciós problémái Pécsett és Győrben

324. kép. Pécs, Kászim pasa dzsámi esti kivilágításban (MTI—Járai Rudolf felvétele) Ez utóbbi épületbe került az addig otthontalan, Rómer Flóris alapította győri múzeum (332. kép). A XVI. századi erődrendszer megmaradt szakaszának részleges feltárása és helyreállítása után a Rába-parton hangulatos sétány készült, a kazamaták egy részében pedig az egykori Arrabona emlékeit — római sírköveket, oltárokat stb. —, valamint a középkori kőtárat helyezték el. Az Alkotmány u. 5. sz. ház helyreállítása során, az épület udvari szárnyának lebontásával, a középkori várfal egy bástyája vált megtekinthetővé. * Mielőtt rátérnénk Pécs és Győr történeti városmagjainak rekonstrukciós problémáira, néhány alapvető azonosságra szeretnénk rámutatni. Az elmúlt közel két évtized műemléki, „városszépítő" tevékenységének alapját mindkét városban -mint más települések esetében is — az 1950-es évek elején elkészített műemléki és városképi vizsgálatok fektették le. Ma már elmondhatjuk, hogy e nagyjelentőségű, úttörő vállalkozás nemcsak a magyar műemlékvédelemnek, de a városrendezéssel foglalkozó szakembereknek is felbecsülhetetlen segítséget nyújtott. A vizsgálat nyomán megindult, kezdetben egyedi műemlékhelyreállítások, majd sortatarozások, tér- és utcakép rendezések hívták fel a figyelmet történeti városmagjaink értékeire, megóvásuk feltétlen fontosságára. E felismerés széles körű tudatosodása során városrendezési szakembereink is egyre inkább elismerték és megértették a műemlékvédelem és a városrendezés szétválaszthatatlanságát, az együttműködés fontosságát. Megértették, hogy a történeti városközpontok megóvása nemcsak kultúrértékek megmentését jelenti, hanem azoknak a városmagoknak megtartását is, amelyek elsődleges hatást gyakoroltak a városok későbbi fejlődésére, melyeknek léte nélkül városaink mai szerkezeti rendszere értelmetlennek tűnne. Történeti városmagjaink városrendezési, műemlékvédelmi feladatainak alaposabb és részletes felismerésére csak néhány éve, alig egy évtizede került sor. Ma már tudjuk — elsősorban a budai és soproni rekonstrukciós munkák tapasztalatai alapján —, hogy e feladatokat csak megalapozott, gondosan mérlegelt és sokrétű előtanulmányok elvégzése után célszerű és gazdaságos elkezdeni. Első lépésként az adott terület részletes rendezési tervét kell elkészíteni. A részletes rendezési terv hivatott tisztázni a történeti városmag jövőben betöltendő szerepét, az egész városhoz való viszo-