Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Károly: A szigligeti vár 1965-66. évi feltárása

(306. kép). Lehetséges, hogy a külsővárnak volt valamilyen előzménye (palánk), s építése, erősítése még később, a század második felében is folytatódott. A XVTI. század első felében a külső- és belsővárban egyaránt történt építkezés, amelyre a vár alaprajzaiból, a történeti- és régészeti adatokból egyaránt következtethetünk. Ez időben azonban, hadi jelentőségének csökkenése miatt, inkább a várúr kényelmét kívánták szolgálni az építkezések, s inkább a lakóépületek körüli munka lehetett a legfontosabb (307. kép). A vár építéstörténete, tudjuk, hogy vázlatos. Összefoglalását azonban mégis igen fontosnak tartottuk, hisz a magyar várépítészet kezdeteire vonatkozólag fontos adatokat tartalmaz. Látjuk, hogy Sümeghez és a még közelebb eső Csobánchoz hasonlóan, kis magból fejlődik a XIII —XV. század folyamán a középkori vár. Részletesebb feltárásától további fontos adatokat remélhetnénk'7 (308. kép). Kozák Károly 308. kép. A vár romja a falu (dél) felől JEGYZET 1 E munkákat az Országos Műemléki Felülgyelőség elődje, az Építészeti Tanács titkárságának műemléki csoportja irányította, személy szerint Gerő László. Az ott végzett munkáról és a vár történetéről röviden említést tesz a „Magyarországi várépítészet" c. munkájában (Budapest, 1955. 163 — 166. és 458. old.). Ekkor tárta fel a felsővár kút alakú vízgyűjtőjét Gál Károly, a Balatoni Múzeum (Keszthely) akkori igazgatója. A vízgyűjtőből — átmérője 95 —110 cm, mélysége 10—12 m —, amelynek fenekét ólomlemez zárta le, gazdag régészeti anyag (edénvek, vödrök stb.) került elő. 2 Kozák Károly: Jelentés a szigligeti vár feltárásáról (1906). Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum Adattára — Országos Műemléki Felügyelőség (Régészeti Dokumentáció). 3 Kozák Károly: Szigliget és környéke. (Kézirat.) II. rész. 4 — 5. és 59. old. 11. sz. jegyzet. 1 Dcvrnay Kálmán: Sümegh és vidékének őskora. Arch. Közi. XXÍ1. k. I..VIII.,XXXII—XIII. tábla és 81. old. — Kuzsinszky Bálint: A Balaton körnvékének archeológiája. 1920. — Keszthelyi Balatoni Múzeum leltárkönyvei és Gyarapodási naplója. — Hampel József: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. II. 699 — 700. (Részletes irodalom és a Szigligeten előkei ült leletek képei megtalálhatók a 3. sz. jegyzetben említett, valamint a szerzőnek „A szigligeti vár" (Budapest, 1960) és „Szigliget" (Budapest, 1961) c. munkáiban.) 5 Erdélyi László—Sörös Pongrác: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. II. (Budapest, 1903.) 309 — 31 Lés 319. old. (Az okleveleketa Pannonhalmi Levéltárban őrzik. Jelzetük: Capsa 4. K., 4. L„ 27. W. és 37. F.) 6 Hazai Okmánytár. IV. 116., VIII. 407-408. — Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi Regeszták. (Budapest, 1953) 40. és 186. sz. oklevél. 'Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek. I —

III. Budapest, 1900 — 1901. — Kumorovitz L. Bernát: i. m. 392. és 409. sz. oklevél. — Gr. Lázár Miklós: A két Laczk-család eredete. 8 Béke fi Bemig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. 210. — 5. sz. jegyzet. I. m. II. k. 158. 9 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897. 15. — Nagy Iván: Magyarország családai. VII. 90. — 5. sz. jegyzet. III. k. 764. 10 Sebestyén Béla: Enyingi Török Bálint mint Pápa város földesura. Pápa, 1911. 11 Monumenta Hungáriáé Historica. XXXI. 131 — 184. — Nagy Imre: Egy magyar emlékirat a XVI. századból. Századok, 1867. 47. 12

Takáts Sándor: Régi magvar kapitányok és generálisok. Budapest, é. n. 229 — 257. 13 Lengyeltóti István Szigliget várát Rajka birtokáért cserében felajánlja a királynak. 1588. szept. 13. Hadt. Közi. (1912) 644 — 645. 11 Merényi D.: A magyar végek őrhada 1670 után. Haut. Közi. (1895) 400. 15 Orsz. Levéltár. NRA. fasc. 296. N. 31. lfi Ez a kő is utal a Lengyel Boldizsár idejében folyó építkezésre. A kő felirata: BALTHASAR LENGYEL DE THOTY EQUES AURATUS SA CR A E CESARAE REGIAEQ VE MAJESTATIS COLONELUS ANNO MDCXXXVIII. (A felirat, az ovális alakéi címer és a kapu tetején álló váza között levő íves kövön látható [284. kép].) 17 A 285 — 286. képen bemutatott darabok mellett még néhány faragott kő is figyelemre méltó volt. A kút alakéi vízgyűjtő és a Ny-i várfal közepe táján levő kistorony közti területen találtak néhány vas ágyúgolyót