Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Károly: A szigligeti vár 1965-66. évi feltárása

2NI. kép. A vár távlati képe a XVII. sz.-ból ban írt oklevél. A család ezután mintegy száz évig birtokosa Szigligetnek. 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Laczk-családdal.

7 I. Ulászló 1441-ben a Laczk-családdal rokonságban álló némái Kolos Jeromosnak adományozta. Ez időben nagyon meggyengült a központi hatalom, súlyos erőszakoskodások történtek a környéken is. 1442-ben Berky Flóris szigligeti várnagy megtámadta a közeli almádi monostort és kirabolta azt.

8 A zavaros helyzetben a vár többször is gazdát cserélt. 1445-ben a pannonhalmi apát és testvére tiltakozik az ellen, hogy az országbíró átadja a várat Űjlaky Miklósnak és Hunyadi Jánosnak. A vár azonban — a tiltakozás ellenére hamarosan az Ujlakyak kezébe került. A várhoz 1453-ban öt falu tartozott: Felsőtomaj, Hegymagas, Nagyfalu, Sziget és Újfalu. Feltételezhető, hogy a XV. század egyik leghatalmasabb, leggazdagabb családjának birtoklása idején bővítették a várat. Üjlaky Lőrinc halála után (1521) a szigligeti várat és a hozzátartozó birtokot - a pannonhalmi apát tiltakozása ellenére a tóti Lengyel-család szerezte meg. II. Lajos király 1526-ban erősítette meg őket Szigliget birtoklásában.

8 A mohácsi vész utáni zavaros időkben ismét viszontagságosra fordult a vár sorsa. I. Ferdinánd a János királyhoz pártolt Lengyelektől elvette Szigligetet is, és azt enyingi Török Bálintnak adományozta.

10 A várat őrző Kulcsár István porkoláb azonban nem adta azt át Martonfalvay Imre deáknak, Török Bálint megbízottjának, aki ezt az eseményt színesen örökítette meg naplójában. A napló nemcsak egy érdekes eseményt mond el, hanem a vár későközépkori állapotára, részleteire is fontos utalásokat tartalmaz az 1531 1540-es évek eseményeit rögzítő részében. Az ostromló csapat Somogyvárról indult. Hajón eveztek át Szigligetre, ahol csatlakoztak Török Bálintnak már ott levő embereihez. Martonfalvay Imre deák az első napot a helyszín felderítésével és az ostrom módszerének kidolgozásával, előkészítésével töltötte. A sötétség leple alatt híreid., 282. kép. A vár alaprajza (XVII. sz.)