Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Kozák Éva: A nógrádsápi r.k. templom feltárása

sokról írja, hogy világiak és paphiány miatt alkalmazták őket olvan plébániákban, amelyekben kevesebb hívő volt. 9 Lásd 2. jegyzet 151., 152. lu II. József-féle katonai felmérés. Hadtudományi térképtár. 15 IX. a. 527. "Lásd 2. jegyzet, 151 — 152. 12 A nógrádsápi plébánián található a templom „História Domus"-a. 13 OMF, tervtár 3923. Dr. Czobor Béla: A műemlékek országos bizottságának működése. Bp., A. É. 1890:351. "Technika, XIX. k. L938:327-29. OMF, tervtár, 3945- 43. 1S Dr. Holl Imre a Nógrádsápra vonatkozó adatokat átadta. Ezúton szeretném megköszönni. Az átadott Canoniea Visitatiók mikrofilmjei az Országos Levéltárban megtalálhatók 4456, 4457, 4458, 2500 jelzet alatt. 18 1711 (?). Liber IL Can. Vis. fol. 75. „. . . habet fenestras 5 ex scissius, lapidibus, columbae per medium fenestrarum. . ." 17 Lásd 16. jegyzet és 1746. Lib. Can. Vis. fol. 572. Lib. V. Vis. fol. 537. 18 Szönyi Ottó: Regi magyar templomok. Bp. évsz. nélkül, 223. "'Technika, XXIII. k. 1942:315. 20 Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp., 1956:432. 21 Lásd 16. jegyzet. " A templom alapozását több ponton megnéztük az ásatás során. Átlagban 160—180 cm az alapozás, kivéve még a nyugati homlokzat déli felét, ahol 100 cm. 23 Az 171 l-es Canoniea Visitatióból megtudjuk, hogy a templomnak fából készült karzata van, melyet a homlokzat felől 2 fatámasztékkal láttak el. Az 17Í6-OS Canoniea Visitatióban ismét említik, itt az is szerepel, hogv festett. Lib. IL Can. Vis. fol. 128. 24 A feltáráskor előkerült barokk téglapadló téglamérete 30 X 14,5 X 6 cm. Lásd még a 17. jegyzetet. 25 Lásd a 16., 17., 23. jegyzetet. 2fi Lásd a 23. jegyzetet. 27 Az ajtóvasalás egyik nyílásában 2,2 X 2,4 X 2,4 X x2,5 (im, tehát közel négyszög formájú díszítményt találtunk. A négy szélén két-két körömcsipkedéses díszítés látható, középen gúla formában kiemelkedik. Lehetséges, hogy a szentségház ajtaját díszítette. Balassagyarmat, Palóc Múzeum 66.3.52. 28 Lásd a 2. jegyzetet, 151. 29 A falfestmények feltárását Reisinger Mária restaurátor végezte. A konzerválási és feltárási munkákat Rády Ferenc és Mórocz László folvtatta. 3(i

Lásd 16., 17. jegyzetet. 31 Lásd 16., 17., 23. jegyzetet. 32

Genthon István: Magyarország műemlékei. 2. Bp., 1961:180. 33 Pest megye műemlékei. II. Bp., 1958:79. 31 A tű viszonylag jó állapotban maradt meg. Mérete: .11 cm. A tűrész, felső harmadában behajlott, végén díszes fej található. Gömbölyded részt báromszoros, sodrott, egymásbafonódó spiráldísz veszi körül. Kívül hat kiugró díszítés, három fémgombos és három üvegpasztaberakás díszíti. Az üvegpasztaberakás csak az egyik foglalatban maradt meg. A gömbölyű rész felett három körben mozgatható, hat levelű virágdísz található. A tű csúcsában fémgyöngy díszítményben végződik. A tű fejrészén aranyozás nyoma figyelhető meg. Balassagyarmat, Palóc Múzeum, 66.3.63. 35 Borovszky Samu: Nógrád megye. Bp., évsz. nélkül, 580, 589'. 3B Patai Pál: Nógrád megye régészeti emlékei. Nógrád megve műemlékei. Bp., 1954:30. 37 MNM Történeti Múzeum, Régészeti Adattár, 180. N. III. 38 Balassagyarmat, Palóc Múzeum (56.3.14. Mérete: 5,2 X 3,3 X 2,3 cm. 39 Balassagyarmat, Palóc Múzeum 66.3.2. Corpus 149. Ez úton szeretnék köszönetet mondani Dr. Huszár Lajosnak az ásatáson előkerült pénzleletek meghatározásáért. 40 Balassagyarmat, Palóc Múzeum. A tárgy mérete: 9,6 X 8,5 X 0,6 cm. 41 Balassagyarmat, Palóc Múzeum 66.3.12. 42 MNM Történeti Múzeum, Régészeti Adattár, 226. N. III. A lelet közléséért, valamint a kerámiaanyag meghatározásáért, ez úton szeretnék köszönetet mondani Furádi Nándornak. DIE ERSCHLIEßUNG DER RÖMISCH-KATHOLISCHEN KIRCHE IN NOGRADSAP Das Dorf Nógrádsáp liegt im südlichen Teil des Komitats Nógrád, in malerischer Umgebung, von Beigen umringt. Auf einem Hügelrücken westlieh der Siedlung steht einsam eine kleine gotische, wohlproportionierte Kirche, die der Jungfrau Maria geweiht ist. Im Auftrage des Staatlichen Denkmalamtes wurden in der Kirche im Jahre 1965 vor der Wiederherstellung archäologische Forschungen vorgenommen. Über die Kirche sind aus dem Mittelalter keine schriftlichen Belege erhalten geblieben, indessen ist es aus mittelalterlichen Urkunden bekannt, daß das Dorf zum Besitz des Bischofs von Vác gehörte. In der Kartenbeilage eines Berichts des Bischofs György Pongrác aus dem Jährt; 1675 ist es als Ortschaft mit Kirche eingetragen. Die Siedlung wurde durch die Türken stark verwüstet, doch hatten sich die Bewohner an der heutigen Stelle neuangesiedelt. Die Kirche erlitt keinen nennenswerten Schaden, nur die Kirchhofmauer war verfallen. Die aus Stein erbaute Kirche ist einschiffig, mit Kreuzgewölben über zwei Gewölbeabschnitten und einem Chor, den die drei Seiten eines Achtecks abschließen. Die mittelalterliche Sakristei schließt sich von Norden her dem Chor an. Sowohl das Schiff als auch der Chor besitzt Strebepfeiler. Das auffallendste ist am Gebäude die eigenartige Anlage des Turms an der Westfassade. Der Turm erhebt sich auf der Giebelmauer der Kirche und wird von zwei Seiten von Staffelgiebeln mit schiefer Fläche gehalten. Ähnlich ist auch die Anlage der Türme der Maria-Magdalenen-Kirche in Sopronbanfalva und der St, Michaels-Kapelle in Kassa (Kosice). Im Verlauf der Forschungen wurden die äußeren und inneren Bodenniveaus sowie die Fragt; der Eingänge geklärt. Ungewohnt ist, daß die kleine Kirche im Mittelalter zwei Eingänge hatte. Bei der Erforschung der Umringsmauer wurde festgestellt, daß nur tán Teil mittelalterlich ist. Am Ende des 18 Jh. wurde sie ringsum einheitlich übermauert, und die 14 barocken Stationen des Leidensweges Christi ausgestaltet. Innerhalb der Kirchhofmauer sowie auch im Kircheninnern finden sich zahlreiche mittelalterliche und neuzeitliche Gräber. An tier Nordwand der Kirche kam ein Ossarium aus tier Barockzeit zutage. Der Denkmalwert ties Gebäudes wurde durch die im Innertui zum Vorschein gekommenen mittelalterlichen gemalten Weihkreuze und Wandgemälde bedeutend erhölit. Die Kirche ist eines unserer wenigen mittelalterlichen Denkmäler, die ohne erheblicheren Umbau in ihrer ursprünglichen Form überliefert sind. Im Jahre 1787 wurde im Dorf ein selbständiges Kaplansamt gegründet, und bei dieser Gelegenheit führte man an der Kirche geringfügige Änderungen und Erweiterungen aus. Vor der Westfassade wurde eine Vorhalle ohne jegliche Stilmerkmale erbaut. Im Schiff wurde ein Orgelchor errichtet und im Chor ein Altar im Zopfstil. Auf Grund der Ergebnisse tier archäologischen Beobachtungen, der Mauerforschungen und vor allem der Stilmerkmale kann man den Kirchenbau auf das Ende des 14. bzw. den Anfang des 15. Jh. setzen.