Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

kert (21) közötti középkori kapu (6) alsó harmada is, egyik felső perselykövével együtt, melyet egy bombatalálat tett a befalazásból ismét láthatóvá. A Zsigmond-féle legfelső palota-váröv teljesen épen maradt meg, még a fal koronájára épített védőfolyosó gyámko-sorai is — és ennek helyreállítása csak a íalak belsejében itt is 7 méter magasan feltöltött törmelék es föld eltávolítására várt.

29 A vár és palota középkori maradványainak helyreállítási programját az 1950. évi vázlatterv tartalmazta. Míg a barokk és későbbi — eklektikus királyi palota épülettömegének jövőbeli felhasználása, a gyakorlati cél megváltozása miatt, építési programjában többször is változást szenvedett - amivel többszöri áttervezés, sot menetközben nem egyszer átépítés járt —, addig a középkori részek bemutatásának e vázlattervben ismertetett programja végig változatlan maradt, és a munkák e terv szerint, az egész együttes többi részét megelőzve valósulhattak meg. Buda városképének gyöngyszeme volt az egykor fényes középkori királyi palota és vára. De mindebből alig maradt valami. Az Anjou-kori királyi székhelyet eltüntették a Zsigmond-kori és aMátyásféle építkezések, ezek pedig a török hódoltság másfél évszázados hanyagságát sínylették, hogy utána Buda 1686. évi visszaíoglalásának ádáz küzdelmében az a kevés is rommá legyen, ami a büszke palotából ekkor még állt, és a barokk palota építkezésekor még e romok is áldozatul essenek. Ha nem is vállalkozhattunk a számos utazótól néha valóban költőien megénekelt egykori palota pazar épületegyüttesének a Duna vizében tükröződő képe, aranytól csillogó tetőcsúcsai, vörösréz sisakjai, színesmázas cseréphéja, gazdagon faragott vörösmárvány és csillogó fehérmészkő ablak- és ajtókeretei, pompás árkádokkal körülvett, csorgókutas, bronzszobrokkal is díszített udvarainak Evlia Cselebi „Aranyalma Palotájának" visszaállítására, azt viszont kötelességünknek láttuk, hogy a régiből annyit mutassunk be, amennyi csak lehetséges. A maradványok helyreállításának itt következő bemutatásánál a helyreállítás sorrendjét fogjuk követni. A munkák a palotának legdélibb szárnyán, annak déli homlokzata elé épített Hauszmann-féle sérült kerti lépcsőrendszer elbontásával indultak meg

30 (171. kép). Ezek több helyen áttörték a várfalakat. A lépcsők elbontásakor min elén ütt feltárultak a várfalak eredeti csonkjai, így a várfalszakaszok hiányzó részeit mindenütt vissza lehetett állítani. A visszafalazás a kétodalról csatlakozó falak vastagságát, magasságát megtartva, és a fal külső falszövetének követésével, az eredeti alapokra készült.

31 A legelső munkák között a vár eredeti szintjeinek rekonstrukciói készültek. Ezek meghatározásában a középkori kapuküszöbök feltárása segített: közülük az Északkeleti kapid (10) 1,20 méter magas feltöltés takarta, az Újvilág-kerti kaput (6) pedig egy későbbi befalazásból kellett előbb kibontani.

32 KAPUSZOROS A kapuszoros (4) középkori szintjét mindenütt több méter magas föltöltés takarta. A magas szint lesüllyesztésével járó földmunkákkal párhuzamosan gondoskodni kellett egy korlátról. E korlát helyett készültek a kapuszoros mellvédjeként rekonstruált védőoromzatok. A védőoromzatok vagy védőpárták mintáiul az 1450 körüli — Mátyás-kori pesti városfal felmért mellvédjét vettük,

33 mely egyezik Kolozsvár ez időben épült városfalának mellvédjével és a visegrádi völgyzárófal, ill. az alsó vár védőfolyosójának hasonló korból való védőoromzataival. E megegyezésekből egy katonai szabványra következtettünk, és ezt vettük alapul az itt szükséges mellvéd számára. Amikor munka közben az ásatás az alsó fal előtti szárazárokban egy ilyen mellvédsapkát, illetve fedkövet talált, ez a lelet feltevésünket igazolta. A talált fedőkő azonos falvastagságot mutatott, és oromzatsíkjai is azonosak, 60°-osak voltak, csak teteje volt valamivel csapottabb; az általunk rekonstruáltnál valamivel alacsonyabb. A kapuszoros felső kövei már helyükön álltak ekkor, de az alsó védőpártázat fedköveit a talált kőnek megfelelően faragtattuk ki. Az új védőoromzatok megmutatására csak a kövek hegyesvésős felületi kialakítását használtuk. Bármily más alakban a mellvéd megépítése szintén vitatható ezért ezzel itt nem is foglalkozunk tovább. Mindössze megemlítjük még, hogy a szárazárkon meredeken felvezető híd jelzésére, annak helyén az új védőoromzatok sora megszakad. A kapuszoros alatt, annak külső falát felhasználva ismeretlen időben, többágú lőréssorral ellátott, keskeny, boltozott kazamata készült. E kazamata a helyreállítás során új kavicsburkolatot kapott, befalazott lőrései kiszabadultak, de meghagytuk barokkkori ovális bcvilágítóit, mert ezekkel a folyosó jól szellőzik. A kazamata homloksíkja egyik kövén 1644. évszám olvasható, ami a feltehetően Mátyás vagy Zápolyaidején készült védőmü restaurálására, talán a második - külső — köpenyfal építésére utal. Ma a kazamata előtt futó szárazárok eredeti szintjeit megközelítő terep visszaállítása után a rendkívül vastag fal mély lőréseinek mindegyike kiszabadult. A kazamatának meg nem határozható időben és alakban volt egy lépcsője, mely azt a fölötte levő falszorossal összekötötte. Ma a kazamata és a többi várrész összekötésére e formájában bizonytalan lépcső helyreállítása helyett a középkorban épült es máig megmaradt aknát használta fel a tervező, inelybe most már ismét csigalépcső vezet fél a keleti falszoros (8) érintésével a keleti belső udvarba (12). E csigalépcsőhöz keskeny, lejtős alagút járat vezet, míg a Dunára lefutó lépcsős, és dongával boltozott, széles méretű kazamatához a kapuszoros alatti kazamata közvetlenül kapcsolódik (172. kép). A kapuszoroson át a várba vezető út fölött emelkedik a rondella kaputornya (2), melynek falait mintegy 5 m magasságig őrizték meg szá-