Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

J65. kép. Soós Elemér rekonstrukciós rajza 166. kép. Stephanie Adolf rekonstrukciós rajza 167. kép. Györgyi Géza. rekonstrukciós rajza (1902) 168. kép. Lux Kálmán rekonstrukciós rajza (1920) szeti konzerválása, helyreállítása nem nélkülözte a rá vonatkozó adatokat.

12 A budai Várhegyen látható településben szembeszökő annak két részre különülése: a déli részre, mely a királyi székhelyből, és az északira, a polgárváros lakónegyedére, valamint a mindkettőt övező királyi, illetve városi védőfalakra. Eléggé különös, hogy a Várhegynek védelmi szempontból előnyösebb, mert magasabb (a Duna fölött 60 — 65 m) északi fennsíkját a polgárváros lakónegyede foglalta el, míg a tulajdonképpeni fellegvár — a király első védmüveivel, köztük a királyi palota magját alkotó István-toronnyal — a hegy alacsonyabb déli (55 m) részére épült. A település e furcsaságának többféle magyarázata lehet. Egyik ok lehetett, hogy a fennsíkon már korábban volt bizonyos polgári település, valahol a Mária-templom körül, és ez lehetett a későbbi polgári településnek is a magja. A királyi település déli megválasztásában szerepet játszhatott az is, hogy nem akartak a királyi őrhellyel messzire menni a pesti révtől, hiszen ez volt a vidék kulcspontja, ősidőktől találkozó helye kereskedelmi és hadi utaknak, melyek a délre mocsaras, északra erdős hegyek nehezen járható területei között itt vezettek át a Duna nagy vizén. A Pesti Öreghegy (mai Gellérthegy) és a pesti Újhegy (mai Várhegy) közötti völgyben a Dunára torkolló utat az István-torony királyi őrsége tartotta megfigyelés alatt. Innen ellenőrizték a? Ördögárok partján haladó úton közlekedőket." A vár legdélibb pontján emelt István-torony körül helyezkedett el később a többi épület is, ésjíedig észak felé fokozatosan terjeszkedőén. De ennek a korai palotának képét még megközelítően sem tudjuk rekonstruálni. Az Anjou-királyok korából, sem Róbert Károly, sem Lajos idejéből nincsenek biztosan datálható, csak valószínűsíthető részek. A következő magyar király Zsigmond (1387- 1437), aki 1410-tőlnémet—római császár is, Budát birodalmi székhelyévé tette, és fényesen kiépítette. Az ő építkezéseiről már részletesen tudtunk.

14 Az itt 1433-ban átutazó Bertrandon de la Brocjuière elmés szerkezetű, lánctól tartott hajóhídról beszél.

15 Zsigmond terveztethette a Pest városát övező erős városfalat, és pedig éppen e fontos Duna-híd védelmére. Pestet ugyan 1444ben még nem védték kőfalak, viszont 1471-ben már Pest falai alatt verték vissza Kázmér lengyel herceg támadását.

16 Erre az időre tettük a tulajdonképpeni királyi vár ránk maradt gótikus részeinek kiépülését.

17 Elfogadtuk a kor kitűnő kutatójának, Horváth Henriknek megállapítását, miszerint Zsigmond az egész székhelyet, újat és régit tört vonalban húzódó fallal övezte, ami által a palota körül különböző méretű belső terecskék — udvarok láncolata keletkezett. A várkastély e legfelső, Zsigmond-féle védőöve ablakos védőfolyosóval készült. A legfelső falakat övező alacsonyabb falak alacsonyabb udvarokat falszorosokat alkottak.

18 A budai együttes építészeti arculatának másik nagy kialakítója Mátyás király (1458—1490),