Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

akinek munkáit Bonfini színes leírásaiból ismerjük.

19 Restauráltatta Zsigmond palotáját, de építkezett is. Ä királyi palota kápolnáját Bonfini is Zsigmondénak mondja, melyet Mátyás csak dedikált alamizsnás Szt. Jánosra, amikor a szultántól 1475-ben az ereklyéket megkapta. A kápolna rendkívül gazdag felszerelése nem Bonfini túlzása, bizonyítja az 1530. évi leltára is.

20 A Várhegy nyugati oldalán voltak a kertek. Bonfini sétányokról, márvány szobrokról, halastavakról, sűrűn beásott fákból álló útvesztőkről, drótketreeekben külországi és magyar honos madarakról ír. Az egykori pazar kőfaragványok, változatos kerámiák, melyekről számos egykori forrás tudósít, sem voltak eddig ismertek.

23 A palota és vár Duna felőli képéről Wolgemuth mester 1467 körül készített rajza,

22 túlsó oldaláról, azaz nyugati képéről pedig az 1550 táján készített, Muenster-féle Kozmographiában megjelent tájkép, valamint Erhard Schön 1541. évi fametszete tájékoztat,

2

'

5 Dél felőli képében Hallart tüzértábornok helyszínen készült rajzait vettük alapul, melyeket Wening metszett rézbe (1686) (169. kép). A török veszély elhárítására készített megerősítéseket Paolo Giovio tudósításával egyezően 15341540 közötti időre helyeztük, Zápolya János rendeletére és Domenico da Bologna hadmérnök tervei alapján.

2

" A királyi palotát közvetlenül övező védőfalak körül, alacsonyabb szinten húzódó külső védőöv legdélibb csúcsa a déli nagy Rondella [az itt közölt alaprajzban jele: (1)], melybe felvonóhidas kaputorony veseí[alaprajzi jele: (2)].

25

Ekapu kettős elrendezésű: a gyalogosok részére szolgáló szűkebb nyílása épen került elő, a lovasok tágabb kapunyílásának felső része hiányosan maradt meg. A kapu előtt hosszúra nyúlt kapuszoros volt (4), előtte széles, száraz árokkal, mely a rondellát is körülvette. Az árkon túl szelíd vársík következett, melyet azonban a késői kertek teraszai bontottak meg. A rondellába a palota felől is vezetett egy út, a nagy nyugati udvaron, ill. falszoroson (21) át, melyet a törökök beépítettek, és Jeni Mahalle-nek, azaz: új kerületnek neveztek, és melynek neve a későbbi osztrák katonai téi-képeken Neue Welt (Űj Világ) (170. kép). A déli rondella mögött magasodott a védők nagyobb számú ágyúinak elhelyezését elősegítő ágyúállás,

5 melynek ágyúival a rondella fölött kilőhettek. A rondella belsejéből az ágyúállás magasabb szintjére felvezető út támfala az itt kialakult falszoros belső fala, mely egyben az ágyúállás magas földtöltését is tartja. A rondellából felvezető út folytatásában, a palota előtt húzódó keleti falszorosba (8) lehetett jutni. Lefelé pedig a rondella kaputornyán át (3), az egykor előtte fekvő felvonóhídon keresztül vezetett út a kapuszorosba (4), ahová a száraz árkon át, meredek hídon érkezett fel az út. A tervezés megindulása idején leírt budai vár a szabálytalan alaprajzú, belső-tornyos várak tipikus példája

2

'', melyet nagyon korán, már Zsigmond idejében külső tornyokkal erősítettek meg (Csonka-torony, Buzogány-torony stb.). Buda királyi vára a középkori várak példája, melyek a függőleges várvédelmi módszerek feladása, és az ágyúk bevezetésének első idejében (rondella) Zsigmond és Mátyás alatt nyerte el azt az alakját, mely 169. kép. Hallali rajza alapján Wening metszete Buda déli feléről (1686)