Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

méleti-, tudományos oldalát gazdagította. Ugyanakkor a kiviteli munkákkal foglalkozók betanítása a helyreállítás gyakorlati oldala felől hozott tapasztalatokat; néhány év múlva pedig — a begyakorolt munkások tevékenységében eredményeket is. A budai vár 1948-ban megindított és a később Európának talán legnagyobb méretűvé fejlesztett ásatását vezető régész megállapítja: .,. . .A restaurálás és tervezés tökéletesebb új munkamódszere igényelte az összes tényező figyelembevételét és felhasználását. Az új szemlélet törvényszerűen létrehozta és első ízben alkalmazta a műemlék-restauráláshoz kötött régészeti kutatás azóta állandósult rendszerét. " A nagyméretű föld mun kák, a sokszoros átépítések megoldhatatlannak látszó feladata közben kellett kiválasztani a módszert, „leküzdeni az egyénileg jelentkező értetlenségeket . . . ".És amikor e nem kis nehézségekre rámutat, hangsúlyozza: „Elméletileg hibás volt, de időhiány miatt lehetetlen volt elérni, hogy a tervezés, a feltárás és az építkezés ne párhuzamosan folyjék . . . Mindezek ellenére, a feltárás egységes koncepciója, összefüggése, folyamatos munkája fennmaradt . . ."

n A budai várnak és palotának az első tervek és kivitel megkezdésének idejére, de a több mint 15 éven át folyt munkák közben sem volt — mert nem is lehetett — a helyreállítást megelőző ún. tudományos dokumentáció című lezárt, befejezett tanulmánya. Azért sem, mert a helyreállítás már 1949-ben megindult, míg az ún. tudományos dokumentációk készítése csak az 1955-ös évek után vált gyakorlattá. E módszer éppen a régészek és építészek budavári együttműködésében született meg, és nem utolsó sorban a vári palotaegyüttes helyreállításának, feltárásának tapasztalatai nyomán alakult ki. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a palotára és a várra vonatkozó tudományos adatgyűjtés itt elmaradt volna. Említettük, a teljes magyar váranyag egybevetésére szükséges 162. kép. A palota Rohn-féle rekonstrukciós rajza 163. kép. Jacob Alt rekonstrukciós rajza adatgyűjtést és a várépítés sajátosságaira vonatkozó tanulmányok megindítását. A hosszan folyó ásatás és sokirányú kutatás végső, összefoglaló kiértékelése, a számos részletadat összehasonlítása természetesen csak a kutatómunkák lezárása után következhetett, azonban egy-egy rész építé164/a. kép. Az „Ország Tükre" rekonstrukciós rajza 164/b. kép. Cserna Károly rekonstrukciós rajza (IS96)