Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

159. kéj). Buda palotaegyüttesének legrégibb ábrázolása (Wblgemuth metszete, melynek alapvető rajza 14(57 táján készülhetett) (Részlet, megj. Hartmann — Schede!-nél, München, 1496) magasságban, - átlag 7 m feltöltődtek az eredeti szintek, amelyeket most ismét ki akartunk szabadítani és bemutatni a magas takaró alól

5 (159- 168. képek). Sajnos nem dicsekedhetünk e gondolat eredeti ségével. Buda egykori királyi palotáját sok rég metszet ábrázolta, sok leírás maradt róla, E-zel alapján korábban is készültek elméleti rekonst rukciók. Köztük legteljesebb a legutóbb készük Lux Kálmán-féle rekonstrukció volt.

6 E munkál azonban csak megközelítő képet adhattak, meg bízhatóan pontos adatokat nem.

7 A palota romos épületegyüttese, az elpusztul! kertek, most úgy látszott, alkalmat adnak az elő bukkanó középkori maradványok bemutatására Ezért az egész együttesről, főként a palotát övezc várról - nem várva a feltárás befejezésére — egy feltételezett tervet készítettünk, amit munka közben gondoltunk fejleszteni, mind az ásatás adataival, mind saját kutatásainkkal. A középkori királyi palota és vár helyreállítási terve módot nyújtott arra, hogy a már feltárt épületmaradványok a középkori szintek visszaállításával, eredeti terepviszonyaiknak megfelelően legyenek megtekinthetők. Ezzel el lehetett hárítani az ásatást különben fenyegető veszélyt, a feltárt részek visszatemetését, illetve ezek legjelentékenyebb részeit sikerült a közönség számára a jövőben is hozzáférhetővé tenni. A terv készítésélten segítséget jelentettek a középkori várfalak alaprajzait ábrázoló régi térképek, köztük Joseph de Haüy 1.687. évi. de la Vigne I 086. évi, Sonnleuthner 1755. évi, és A. de Traux é.n. térképei. A könyvek között legtöbb segítséget adta a Buda visszavívásának 250. évfordulójára kiadott mű.

8 Miután a tervet a hatóságok elfogadták, megkezdődhetett a megvalósítás munkája.

9 Első nehézségként a megfelelő szakmunkások várépítők hiánya jelentkezett. De a középkori várépítészetben nem érezte magát kellően felvértezve a tervező sem. Ezért volt szükség a korábbi várirodalom sürgős áttanulmányozására, a magvar és más várak nemzetközi összehasonlítására, a gyűjtött anyagnak a budai várra vonatkozó kiértékelésére.

10 A budai vár- és palotaegyüttesben és a vári település lakóházaiban sok éven át végzett feltárások lassan-lassan egy olyan új módszer kifejlesztésére vezettek, mely a műemlék-helvreállításoknak el160. kép. A palota nyugatról (Részlet Erhard Schön I (i I. kép. A palota nyugatról (Részlet id. Mattheus Merian metszetéből, 1541) metszetéből, XVII. század közepe) L58. kép. A budai együttes legrégibb része, az Istvántorony (1950)