Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota és vár maradványainak helyreállítása

A BUDAI KÖZÉPKORI KIRÁLYI PALOTA ÉS VÁR MARADVÁNYAINAK HELYREÁLLÍTÁSA A budai várpalota épületcsoportja különleges értékű számunkra. Nemcsak művészeti és történeti tehát műemléki — tartalma kiemelkedő, hanem a város topográfiájának is legfontosabb tényezője. A vári település alaprajzi kialakulásának meghatározó tagja és a városnak mintegy vizuális tengelye. Döntő hatású része a budai városképnek és az ország fővárosa sziluettjének. De a budai vár valamiképp még más is, ahogyan a találó idézet sommázza: ,, . . . mint a nemzeti függetlenség szimbóluma — a múlt században — megjelent regényekben, versekben, elbeszélésekben, újságcikkekben, és miután semmit sem ismertek belőle, igen alkalmas volt arra a szerepre, amit betöltött: alaktalan ábrándkép, a magyar önállóság és nagyhatalom fellegvára."

1 (157. kép). Az 1944 —1945. évi háborús események a palotaegyüttesben súlyos károkat okoztak.

2 A palota kiégett termei, rommá lett falai között megindulhattak bizonyos kutatások, amelyek a legendás középkori palota maradványainak fellelését célozták. E kutatások már kezdetben jelentős eredményeket értek el. Csakhamar előbukkantak a palota déli Nagyterme, az István-torony, az István-vár boltozatos helyiségei és a Kápolna gótikus épületmaradványai (158. kép). A feltárt épületrészek és jelentős leletek, a faragott kövek gyorsan szaporodó száma és mindezeknek jövendő sorsa felvetette az egész palota jövőjének kérdését. Ezt a sérült városkép helyreállításának kívánsága is sürgette. A palota jövő sorsáról a nyilvánosság bevonásával széles körű vita folyt, amikor sokféle gondolat között az is felvetődött, nem kellene-e az egész együttest romnak meghagyni, az esztelen háború szomorú, de állandóan figyelmeztető emlékeként. Végülis lassan kialakult a palota helyreállításának első programja, mely azt államhivatali célokra kívánta felhasználni.

3 A megbízott tervezők az első terv városképi vonatkozásaiban a főváros tanácsa véleményét is meghallgatták, és ez alkalommal készítettük el a palota helyreállítási terveit kiegészítő tervet, mely a középkori palota és vár ekkor már kibukkanófélben levő maradványainak bemutatását is magában foglalta.

4 E terv célja volt a középkori királyi székhely csekély, de annál jelentősebb megmaradt épületrészeit és a középkori vármaradványokat kiszabadítani, és eredeti összefüggésükben bemutatni. Visszaidézni a középkori palota várfalakkal, bástyákkal védett, tornyos, oromzatos, mindenképpen gazdag és változatos épületegyüttesét, melyről oly sokan írtak elragadtatással. A terv célja volt továbbá a fellelt maradványokat olyan módon konzerválni, a talált részeket úgy kiegészíteni, hogy azokat a laikus közönség is megérthesse, eredeti összefüggéseik világosan láthatók legyenek, emellett önmagukban is kellemes látványt nyújtsanak, de ezen túl, a dunai panorámában is élményt jelentsenek. A középkori várat a századfordulón készült és most nagymértékben sérültté lett pálmaházak, télikertek, üvegházak, kertészlakok, lépcsők és új falburkolatok takarták. Ezek lebontásával célunk a várfalak eredeti összefüggéseinek visszaállítása volt. A barokk kor szintjéig sokszor nagy 157. kép. A budai középkori királyi várból és palotából semmi sem volt látható (1920)