Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Várnai Dezső: Várpalota várának építkezési korszakai

155. kép. A várpalotai vár a XVIII. sz. elején (Eszmei rekonstrukció) újabb öles körfal épült négy oldalon, a XV. századi körfalon kívül, ahhoz hozzáépítve, az északi oldal kivételével 5 méterenként elhelyezett külső támpillérekkel. Az udvari homlokzatok elé is építettek pilléreket erősítésképpen, a déli oldalán 7 méterenként pilléreket, északi oldalán pedig súlytámpilléreket, amelyek a XVI. században a földdel feltöltődött ágyúállások támasztására is szükségesek voltak. Ezeknek alapjait tártuk fel az udvar szintje alatt. Ekkor i'tjabb kapu védő előépítményt létesítettek felvonóhíddal és ágyúrondellával, valamint magas ágyúterasszal. A lőportornyot külső falburkolattal vehették körül, felette ágyúállásokat létesítettek. A nyugati várárokban fakadó forrás vizét a falszorosba, az 5. és 6. támpillér között épített ciszternába vezették. * A negyedik periódusban 1566- 72-ig — (154. kép) a vár összes erődítéseiről Giulio Turco olasz hadmérnöknek a bécsi Haditanács részére készített felmérési rajzából szerezhetünk tudomást. A falkutatások relatív kronológiájából megállapíthatjuk, hogy az időközben emeletessé kiépített első kapuépítmény akkor már összeépült a várnégyszöggel a reneszánsz várkapu előtt, Szabályos kiépített magas ágyúterasz létesült a falszorosok helyén. Megépült a déli, valamint a keleti nagy rondella. A vizesárkot zsilipekkel duzzasztották fel. Ezeket a három helyen a felszínre törő források is táplálták a nyár folyamán, midőn a várvölgy vize kiapadt. A nyugati várárok forrását kb. 3 m belső átmérőjű patkó alakú védő mű vei látták el. A vízzel való intenzív elárasztás következtében a vár keleti sarka kimozdult a helyéből, amit aTurcoféle alaprajz is jelez. Ekkor létesülhetett a vár kékíti sarkán a nagy saroktámpillér is. Ötödik periódus 1699- 1702(155. kép). A török háborúk elején vívott ostromok következtében megrongálódott romos várfalakat és sáncokat már csak a XVI. századi körfalon belül állítják helyre a Zichyek. Ekkor a déli várkastély és a barokk várkápolnát magába foglaló keleti szárny épült ki, a nyugati szárny emeletes, beforduló, melléklépcsős részével.